Eliza Manningham-Buller a londoni Queen Mary's College-ban, meghívott szakmai közönség előtt tartott előadásában – amelyet a BBC előző éjszakai kiszivárogtatása után az MI5 pénteken megjelentetett hivatalos honlapján – azt mondta: a tavaly július 7-ei, 52 halálos áldozattal járó londoni merényletsorozat óta a brit elhárításnak – a rendőrséggel, a külső elhárítással (MI6) és a kormánnyal együttműködve – öt további nagyszabású terrortámadási tervet sikerült meghiúsítania, "százak, sőt valószínűleg ezrek életét megmentve".

Hozzátette ugyanakkor: az MI5-nak és a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának jelenleg kétszáz, hazai és külföldi terrorcselekmények kitervelésén és megszervezésén aktívan dolgozó csoport van a célkeresztjében, összesen 1600 azonosított taggal (az első, kiszivárgott részletekben még az állt, hogy az MI5 vezetője 16 ezer terrorgyanús személyről beszélt). Magas azonban azoknak a száma, akiket a biztonsági szolgálatok nem is ismernek.

Az 1600 terroristagyanús személyről szóló közlés az első konkrét szám, amelyet valamely magas rangú brit elhárítási szakértő valaha is említett. Peter Clarke, a Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese a BBC televízió által szeptemberben sugárzott, az al-Kaida terrorhálózatról szóló műsorban még csak annyit mondott: "ezrekre rúg" azoknak a száma, akik iránt a rendőrségnek "érdeklődést kell tanúsítania".

Lord John Stevens, a Scotland Yard tavaly leköszönt előző főparancsnoka egy korábbi nyilatkozatában közölte: tudomása szerint legalább háromezer brit állampolgár járta meg az afganisztáni terroristaképző táborokat. A két rendőrségi vezető azonban azt nem fedte fel, hogy ezek közül mennyi a csoportokban dolgozó, tényleges terrorista tevékenységgel közvetlenül gyanúsítható személy.

Manningham-Buller szerint azonban a terrorizmushoz kapcsolható csoportoknak a közvetlen tagságnál sokkal szélesebb szimpatizáns tábora van. Az elhárító szolgálat igazgatója azt mondta: ha a tavaly júliusi londoni merényletek óta elvégzett felmérések "csak nagy vonalakban helytállók", akkor is több mint 100 ezerre tehető azon brit állampolgárok száma, akik jogosnak gondolják a négy öngyilkos merénylő által elkövetett robbantássorozatot. Hozzátette: mind többen sodródnak a "passzív rokonszenvtől az aktív terrorizmus irányába".

Manningham-Buller kijelentette: a terroristák ma még házilagos gyártású robbanóeszközöket használnak, de a holnap fenyegetésének már része lehet a vegyi, bakteriológiai hatóanyagok, radioaktív anyagok, sőt a nukleáris technológia használata.

Az MI5 vezetője "harminchoz közelinek" nevezte azoknak a konkrét terrortámadási terveknek a számát, amelyekről az elhárítás jelenleg tud. A szolgálat a 2001. szeptember 11-ei merényletek óta 50 százalékkal növelte létszámát, amely most hozzávetőleg 2800, jövőre pedig a kétszerese lesz az akkorinak, de Manningham-Buller szerint "60 milliós lakosságból kell kiszűrni az ártó szándékúakat (...) ami nem könnyű feladat".

A terroristákat vezérlő okokról az MI5 vezetője azt mondta: a brit öngyilkos merénylők hátrahagyott videoüzeneteiből az tűnik ki, hogy fő motivációjuk a külvilág által az iszlámmal szemben szerintük elkövetett igazságtalanságok hosszú sora, az iszlám "kisebbségi és szélsőséges értelmezése", és az, hogy a brit külpolitikát - főleg Nagy-Britannia iraki és afganisztáni szerepvállalását - iszlámellenesnek tartják.

Az MI5 vezetője ez utóbbi kijelentésével nyíltan szembekerült a brit kormány hivatalos álláspontjával. Tony Blair miniszterelnök ugyanis rendre annak a véleményének ad hangot, hogy a nagy-britanniai iszlám terrorizmusnak nincs köze az iraki és afganisztáni brit katonai beavatkozáshoz.