szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az amerikai harcoló alakulatok kivonásának "felelősségteljes" megkezdését és erőteljes térségbeli diplomáciai nyitást javasolt szerdán az Irak-politika alternatíváit felvázoló washingtoni kétpárti szakértői bizottság George Bush elnöknek.

A James Baker volt külügyminiszter és Lee Hamilton volt demokrata párti képviselő által vezetett tíztagú testület "súlyosnak és egyre romlónak" minősítette az iraki helyzetet, úgy értékelve, "nincs olyan út, amely a sikert biztosítaná, de a kilátásokat lehet javítani". "Nem működik az eddigi ’tartsuk az irányt’ stratégia Irakban" - jelentette ki Baker bizottsági társelnök a jelentést ismertető washingtoni sajtókonferencián.

A testület szerint a harctéri helyzettől függően 2008 elejéig minden nélkülözhető amerikai harcoló dandár kivonható Irakból, az iraki katonák kiképzését végző amerikai alakulatok létszámának azonban a jelenlegi ötszörösére, 4 ezerről 20 ezerre való emelését javasolja. A harci műveleteket fokozatosan az iraki erőknek kell magukra vállalniuk.

Az irakiaktól várnák el a biztonságot

A bizottság azt is indítványozta, Bush elnök fenyegesse meg az iraki kormányt az amerikai politikai, katonai és gazdasági támogatás megvonásával arra az esetre, ha a bagdadi kabinet nem ér el jelentős haladást a biztonság megteremtése, a nemzeti megbékélés terén.

"Nincs varázsképlet az iraki válság megoldására" - szögezte le James Baker. A demokrata párti társelnök, Lee Hamilton szerint egyre csökken az Egyesült Államok képessége az események befolyásolására, miközben az egész küldetés költségei elérhetik az egybillió dollárt is. A kétpárti testület regionális "diplomáciai támadást", legfőképpen Iránnal és Szíriával folytatandó párbeszédet szorgalmaz az iraki válság megoldása érdekében.

A közel-keleti ügy nélkül nem megy

A bizottság arra is felhívta a figyelmet: az iraki válsághelyzet nem javulhat anélkül, hogy az amerikai kormányzat ne tenne újabb lépéseket az izraeli-palesztin konfliktus rendezésének előmozdítására. Ehhez újabb egyeztetésekre van szükség Izraellel és a palesztinokkal, továbbá Libanonnal. "Ha nem tárgyalunk velük, nem lesz előrehaladás" - szögezte le Hamilton, aki szerint nem lehet szemezgetni, hogy a viszályban érintett felek közül kivel áll szóba Washington. A bizottság vezetői megállapították, hogy a megoldás felé katonai, politikai és gazdasági lépések kombinációja vezethet.

George Bush - aki mindeddig a csapatkivonástól és a Teheránnal vagy Damaszkusszal folytatandó párbeszédtől is elzárkózott - közölte, komolyan fogja venni a kétpárti bizottság jelentését, amely szerinte "nagyon kemény" helyzetértékelést és több érdekes javaslatot tartalmaz. Az amerikai elnök azt mondta, a testület 160 oldalas jelentése alkalmat ad arra, hogy a Republikánus Párt és a Demokrata Párt közös nevezőt találjon az ország érdekét szem előtt tartva.

Bush ugyanakkor jelezve, nem feltétlenül ért egyet a jelentéssel és fogadja el az abban foglaltakat. Mint fogalmazott: a kongresszus nem fog egyetérteni minden kezdeményezéssel, és "valószínűleg mi sem fogunk egyetérteni minden javaslattal".

Al Gore: a legnagyobb stratégiai tévedés

A Fehér Ház szóvivője, Tony Snow a jelentés átadása után hangsúlyozta: a testület nem állapította meg az azonnali csapatkivonás szükségességét és nem jelölt ki menetrendet a katonák távozására vonatkozóan. Al Gore, volt demokrata párti alelnök az NBC televízióban úgy értékelte, az iraki háború "az Egyesült Államok egész történetének legnagyobb stratégia tévedése". Szerinte az arab országban a "polgárháborúnál is rosszabb" a helyzet. Sürgette Bush elnököt, találja meg az útját az amerikai csapatok hazarendelésének "amilyen gyorsan csak lehet, mielőtt a helyzet tovább romlik".

Al Gore szerint Bushnak fel kellene végre ismernie, hogy most már az Egyesült Államok sorsáról van szó, nem pedig arról a személyes kérdésről, hogy a történelem hibásnak ítéli-e majd meg az elnök döntését az iraki háborúról.

Független elemzők szerint túlságosan felfokozott várakozás előzte meg a kétpárti testület jelentését, amelytől nem lehet várni az iraki válsághelyzet megoldásának képletét. A legtalálóbban talán az NPR rádió jellemezte a helyzetet: Washingtonban hetek óta "Godot-ra várva" találgatták, milyen javaslatokat tesz a Baker-Hamilton bizottság. A testület véleménye, legyen bármilyen tekintélyes, csak egy hang lesz a sok javaslat sorában; erre utalt Bush is, amikor azt mondta, döntése során figyelembe veszi a Pentagon önálló szakértői értékelését, valamint saját nemzetbiztonsági kabinetjének javaslatát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Carter: Bush kapitális bakot lőtt Irakkal

Jimmy Carter szerint az iraki háború megindításáról hozott döntés az amerikai elnökök történetében az egyik legnagyobb baklövés volt. Az Egyesült Államok 39., demokrata elnöke a CNN hírtelevízióban fejtette ki véleményét.

Világ

Háromezer eurót fizettek az iraki katonáskodásért

Két román hivatásos katona, Mircea Burcea és Catalain Orozanu följelentették saját magukat a bukaresti főügyészségen. Fejenként háromezer euró csúszópénzt adtak, hogy felkerüljenek az iraki misszióba küldendők listájára.

MTI Világ

Huszonöt embert öltek meg Irakban

Huszonöt ember lelte halálát szerdán különböző merényletekben, támadásokban Irakban, miközben bejelentették, hogy az arab ország biztonsági erői végeztek az iraki al-Kaida vezérének egyik helyettesével.