Moratóriumot hirdettünk (a CFE teljesítésére) és többé senkit sem fogunk tájékoztatni saját területünkön zajló csapatmozgásainkról - jelentette ki Ivanov az Interfax hírügynökség szerint. Amíg a partnereink nem ratifikálják ezt a szerződést, addig fenntartjuk a moratóriumot - tette hozzá Ivanov, aki védelemi miniszter volt és esetleg Putyin utódjelöltje lehet.

Putyin - aki a moratóriumot részint a NATO-bázisoknak az orosz határokhoz való közelítésével, részint az amerikai rakétavédelmi komponensek tervezett kelet-európai telepítésével indokolta - a múlt hónap végén kilátásba helyezte a CFE-szerződésből való kilépést is, amennyiben a NATO-tagok elutasítják a ratifikálását.

A CFE-szerződés, amelynek alapján 1995-ig a NATO és az egykori Varsói Szerződés tagjai 50 ezer harcjárművet számoltak fel, korlátozza a hagyományos fegyverek (tankok, tüzérségi eszközök, harci repülőgépek és helikopterek) mennyiségét, típusait és elhelyezését.

Moszkva különösen nehezményezi, hogy a balti államok, amelyek a CFE 1999-es módosítása után váltak NATO-taggá, még nem csatlakoztak a szerződéshez, fenntartva a NATO-jelenlét kiterjesztésének fenyegetését kőhajításnyira az orosz központi területektől. A NATO-tagok a ratifikálást ahhoz kötik, hogy Oroszország vonja ki csapatait Moldovából és Grúziából.

Bár Oroszország még kilépés esetén sem tudná olyan gyorsan fejleszteni tankarzenálját, hogy belátható időn belül súlyosan megsérthesse a CFE plafonjait, a modern orosz harckocsitömeg puszta ideája is felborzolhatja az európai szomszédok idegeit - vélték nyugati megfigyelők.