Donald Tusk. Miniszterelnöknek várják.

A második helyre 31,3 százalékkal az eddigi kormánykoalíció vezető pártja, a joboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) jött be, míg két partnere, a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona, SO) és a fundamentalista katolikus Lengyel Családok Ligája (LPR) nem jutott be a parlamentbe. A szavazatoknak kevesebb, mint  2 százalékát kapták,  és így jóval az 5 százalékos küszöb alatt maradtak.

Az alsóház, a szejm harmadik legnagyobb frakcióját a posztkommunistákból és egyéb baloldali pártokból alakult szövetség, a Baloldal és Demokrácia (LiD) adhatja, amely a PBS előrejelzése szerint 12,2 százalékra számíthat. A parlament négypárti lesz, rajtuk kívül ugyanis csak a 7,9 százalékra jósolt Lengyel Néppárt (PSL) került be, amely az egyetlen párt, amely a rendszerváltás óta mindig ott volt a szejmben. Sőt, már előtte is, hiszen a PSL,  Lengyel Parasztpárt néven a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) hivatalos szövetségese volt a szocializmus törvényhozásában.

Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. Lelép © MTI

A hívei által neve ütemes skandálásával ünnepelt PO-vezér, Donald Tusk minden bizonnyal Lengyelország új miniszterelnöke lesz, és a győzelem eufóriájában higgadtságát megőrizve konfliktusoktól és agressziótól mentes politikát ígért a választóknak. Ehhez előbb koalíciót kell kovácsolnia, hiszen a számítások szerint néhány mandátummal elmarad a 460 fős szejmben a többséghez szükséges 231 képviselői helytől. Már a választások előtt valószínűnek tűnt, hogy ebben az esetben nem az ideológiailag hozzá legközelebb álló, ám mégis legnagyobb ellenfelévé vált PiS-t kéri fel partnerének, hanem a Lengyel Néppártot, amelynek ambíciózus vezetője, Waldemar Pawlak 1991 óta irányítja pártját, kétszer már volt miniszterelnök, és bőven van koalíciós tapasztalata, igaz, azokat mostanáig a posztkommunistákkal szerezte.

Egy Tusk vezette kormány elődjénél konstruktívabb szerepet játszhat az Európai Unióban, rendezettebb kapcsolatokat ápol majd Németországgal, ám az Oroszországgal szembeni gyanakvás alighanem megmarad Varsóban. A PO vezetője már a választások előtt jelezte, hogy szándékában áll visszavonni az Irakban lévő lengyel katonákat, és határozottabban képviseli majd az ország érdekeit az amerikai rakétaelhárító rendszer telepítéséről folyó alkudozás során. A gazdaságpolitika terén a közgadászok a privatizáció újraindítására és adócsökkentésre számítanak.

A vasárnapi lengyelországi választások legnagyobb eredménye - amit kivétel nélkül mindegyik parlamentbe bejutott párt vezetője a demokrácia győzelmének minősített -, hogy a rendszerváltás óta most volt a legnagyobb, 55,3 százalékos a részvételi arány. A nagyarányú  részvétel miatti fennakadások okozták a csúszást az exit poll eredményeinek nyilvánosságra hozásában is. Az első elemzések szerint  különösen a nagyvárosokban volt látványos a választói lelkesedés. Ez  rosszul jött a PiS-nek, amely két éve alacsony részvétel mellett, főleg a kisvárosi és falusi szavazóknak köszönhetően győzhetett.

Nagy Gábor/Varsó