A ma közzétett nyilatkozatában a kancellár asszony hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy Afganisztán egyes régióit illetően "különböző veszélyeztetettségi kategóriákról" beszéljenek. Merkel ezzel arra a közelmúltban előterjesztett amerikai követelésre utalt, hogy Németország ne csak Afganisztán nyugodtabb északi részén állomásoztasson katonákat, hanem a tálibok által az elmúlt időszakban erősen ostromlott déli tartományokba is küldjön katonai egységeket.

A konzervatív német kancellár először szólalt meg az elmúlt napokban az Egyesült Államok és több más NATO-tagállam - elsősorban Kanada és Hollandia -, illetve Németország között a katonai-békefenntartó szerepvállalás helyszínéről kitört vitában. Annak elindítója Robert Gates amerikai védelmi miniszter volt, aki német kollégájához, Franz Josef Junghoz intézett levélben a német katonai közreműködés kiterjesztését követelte.

Merkel ezúttal is megerősítette, hogy Németország továbbra is Afganisztán északi részén kíván részt venni a nemzetközi békefenntartásban, illetve stabilizálásban, amire az érvényben lévő parlamenti felhatalmazás vonatkozik. Az északi szerepvállalást egyébként a kancellár a délihez hasonló fontosságúnak minősítette, utalva arra is, hogy az elmúlt hónapokban Afganisztán északi körzeteiben is feszültebbé vált a helyzet. Emlékeztetett rá: a német kormány a hét elején döntött arról, hogy a nyár folyamán egy 250 fős, gyorsan bevethető, úgynevezett harcoló egységet küld Észak-Afganisztánba a kivonandó norvég kontingens felváltására.

A nemzetközi békeerő, az ISAF tevékenységének sikere szempontjából a kancellár a legfontosabbnak a folyamatosságot, a kiszámíthatóságot és a megbízhatóságot nevezte. Ebből kiindulva hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy egy ország békefenntartó egységei Afganisztán különböző régiói között "ingázzanak".