Nagyon nehéz lesz közös álláspontra jutniuk, mert az eddigi megnyilatkozások alapján a 27-ek közül öt-hat tagország elzárkózik a független Koszovó elismerésétől, és uniós források szerint az eddigi egyeztetéseken Ciprus mereven, Spanyolország valamivel hajlékonyabb módon ellenezte olyan szöveg elfogadását, amely szerint a miniszterek tudomásul vennék a függetlenség kikiáltását, és "európai távlatot" ígérnének a független Koszovónak.

Az előzetes tervezet szerint az unió megállapítaná, hogy Koszovóban kezdetét vette az Ahtisaari-terv végrehajtása. A finn Martti Ahtisaari által az ENSZ megbízásából kidolgozott, de az orosz ellenállás miatt a Biztonsági Tanácsban el nem fogadott javaslat Koszovó "nemzetközileg felügyelt függetlenségét" tűzte ki célul, azzal, hogy biztosítani kell a politikai demokráciát, a jogállamiságot, tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, azon belül a kisebbségek - gyakorlatilag az ott élő, 120 ezer fős szerb kisebbség - jogait.

Az unió közös platformjának további megállapítása az lenne, hogy Koszovó számára "európai távlatot" és támogatást kell nyújtani, hiszen ezt az EU már korábban kilátásba helyezte az egész nyugat-balkáni térség számára. Egyes elgondolások szerint az állásfoglalásban meg kellene erősíteni a Szerbiának felvázolt európai perspektívát is. Aligha lesz bárkinek ellenvetése az állásfoglalásnak azzal a kitételével szemben, miszerint elsődleges a stabilitás megőrzése Koszovóban és az egész Nyugat-Balkánon.

A fenti tartalmú közös állásfoglalás nem terelné kényszerpályára az egyes EU-országokat a független Koszovó elismerésének kérdésében, minden főváros maga döntene ebben.

Az unió abban egységet tudott felmutatni, hogy miután péntek éjfélig egyetlen tagállamtól sem érkezett kifogás a koszovói EU-misszió műveleti terve ellen, a küldetés hivatalosan is "szabad" jelzést kapott, így bármikor megkezdődhet végrehajtása. A legfeljebb 2210 fős, EULEX Koszovó elnevezésű küldetésnek - valamint az ahhoz kapcsolódó uniós különleges képviselőnek (EUSR) az a feladata, hogy - fokozatos "felfejlődés" után, négy hónap múlva átvéve az ENSZ-től a Koszovó feletti nemzetközi felügyeletet - az Ahtisaari-tervnek megfelelően szavatolja Koszovóban a jogállamiságot. A biztonságról a 16 ezer fős, NATO vezette nemzetközi katonai erő, a KFOR gondoskodik.

Diplomáciai értesülések szerint várható, hogy az unió legnagyobb tagországai - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország - közvetlenül a hétfői brüsszeli külügyminiszteri értekezlet után bejelentik Koszovó elismerésének szándékát. Hamarosan ugyanezt tenné a tagállamok jelentős többsége.

Ciprus - a szakadároknak tekintett észak-ciprusi törökökkel évtizedek óta viszályban vergődő, megosztott szigetállam - azonban elvi kifogásokat hangoztat a koszovói függetlenségi nyilatkozat tudomásul vételével szemben. Szintén súlyos fenntartásai vannak a baszk szeparatizmus miatt aggódó Spanyolországnak. Néhány további ország nem akarja ugyan megakadályozni, hogy az unió közös platformra jusson a függetlenségi nyilatkozat tudomásul vételét illetően, de a maga részéről - egyelőre legalábbis - vonakodik elismerni Koszovót. Ilyen Románia, Szlovákia, Görögország, valamint - egyes források szerint - Bulgária.

Egy uniós forrás szerint az előző esti diplomáciai egyeztetésen nem volt pozitív elmozdulás a nicosiai álláspontban annak nyomán sem, hogy a vasárnapi ciprusi elnökválasztás első fordulójában kiesett a versenyből Tászosz Papadopulosz államfő, akit a ciprusi törökökkel kapcsolatban a keményvonalas álláspont fő képviselőjének tekintettek.

Carl Bildt svéd külügyminiszter, aki már vasárnap este Brüsszelben tartózkodott, úgy nyilatkozott, hogy a 27 tagú EU részéről 26 ország közös álláspontjának elfogadását reméli Koszovóval kapcsolatban.