A megszólaltatott Dömény Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főmunkatársa és Gyarmati István, a demokráciaközpont vezetője egyetértett abban, hogy a már megindult gazdasági és politikai átalakulások tovább folynak majd a szigetországban, egyelőre azonban nem tudni, mikor válik demokratikus állammá Kuba. 

A két szakértő kiemelte: nem volt váratlan Fidel Castro visszavonulása, ami egy folyamat részének tekinthető, és ez azzal kezdődött, hogy az elnök tizenkilenc hónappal ezelőtt átadta a hatalmat öccsének.
 
Dömény Zsuzsa hangsúlyozta: a visszavonulás azt szolgálja, hogy Fidel Castro megerősítse öccse hatalmát. Raúl Castro már korábban jelezte, hogy egy irányított és nagyon következetes átmenetet szeretne Kubában. Erre válaszul a kormányzat rengeteg reformjavaslatot kapott - tette hozzá.
 
A szakértő szerint nehéz kérdés, hogy a mostani vezetés meddig mehet el a politikai rendszer átalakításában. Az mindenesetre látszik, hogy Raúl Castro nem olyan karizmatikus, mint bátyja és nem is folytatja annak belpolitikáját, sokkal pragmatikusabb, gyakorlatiasabb politikát visz. Ennek következtében a kubai társadalomban már nincs meg a korábbi feltétlen lelkesedés, ugyanakkor a rendszer elleni érzület sem - húzta alá Dömény Zsuzsa.
 
Az MTA munkatársa szerint nem kell attól tartani, hogy belső forradalom következik be, hiszen nem látszik a társadalom gyors változás iránti igénye. Az sem valószínű, hogy lelkesen fogadnák a kubaiak a külföldön élő ellenzékieket, hiszen a világsajtó által felkapott ellenzéket teljesen súlytalannak érzik, megélhetési politikusoknak tartják őket.
 
Gyarmati István úgy véli előbb-utóbb a kubai vezetés is eljut a demokráciáig, kérdés, ez mennyi időt vesz igénybe. Mint mondta, a teljes átalakulás akár már öt éven belül bekövetkezhet, a kérdésben azonban még nagyon sok a változó elem.
 
A demokráciaközpont vezetője kitért arra, hogy Kubában folyamatos az átalakulás, és ennek több csomópontja van - az egyik ilyen Fidel Castro lemondása. A stabil átmenetet szerinte jobban segíti a visszavonulás annál, "ha megvárták volna az elnök halálát".
 
A két elemző arról is beszélt, hogy a gazdasági átalakulás már korábban elkezdődött Kubában, a szigetországban megjelentek az európai és a kínai befektetők is.
 
Gyarmati István szerint a következő időszakban fel fog gyorsulni a gazdasági átalakulás. Amikor - a kölcsönös restrikciók oldódásával - az amerikai tőke is "beszabadul" Kubába, akkor robbanásszerű változások lehetnek a politikai rendszerben is - emelte ki a szakember.
 
Dömény Zsuzsa hozzáfűzte: ha nem lesz olyan nagy nemzetközi nyomás vagy esemény, amely kibillenthetné a folyamatokat a most látható keretek közül, akkor nem várható radikális és gyors változás a szigetországban. Fidel Castro visszavonulásával azonban egyértelműen erősödni fog a nemzetközi nyomás: nagyon sok oldalról próbálják majd rábírni Raúl Castrót, hogy a gyors demokratizálódás irányába mozduljon el.
 
A két szakértő kiemelte: nemcsak az Egyesült Államok és Európa hatása érvényesülhet Kubában. Elképzelhető, hogy Kuba Kína példáját fogja követni, kérdés, mekkora sikerrel. Az sem egyértelmű, hogy milyen befolyással lesz a folyamatokra Hugo Chávez venezuelai elnök.
 
Gyarmati István szerint Magyarországnak az eddigi pozícióit kell követnie. Továbbra is azt kell hangsúlyozni, hogyan lehetne a magyar rendszerváltáskor szerzett tapasztalatokat hasznosítani Kubában - tette hozzá a demokráciaközpont vezetője.