"Nem nyerhetjük meg mi az ő polgárháborújukat, nem létezik katonai megoldás" - hangoztatta a New York-i szenátor. A volt first lady egy michigani kampányrendezvényen hangsúlyozta: az elnöki hivatal elfoglalása után 60 napon belül megkezdődhetne a csapatok hazaszállítása. Mint mondta, az irakiaknak kell felelősséget vállalni országuk jövőjéért.

A demokrata elnökjelöltségért folyó harcban vetélytársa, Barack Obama illinois-i szenátor egy észak-karolinai gyűlésen kijelentette: beiktatása után azonnal elrendelné a csapatok hazahozatalát, amely becslése szerint legfeljebb 16 hónapig tartana. Obama csak a bagdadi nagykövetség védelmére hagyna Irakban egy csapategységet, valamint egy olyan terrorellenes erőt állomásoztatna az országban, amely az al-Kaidára mérne csapást, ha arra az irakiak nem volnának képesek.

Az afro-amerikai szenátor ismét támadta Clintont, amiért az 2002-ben a szenátusban megszavazta azt a határozatot, amely felhatalmazta Bush elnököt az iraki invázióra. "Kiben bíznak jobban, hogy befejezi a háborút: aki kezdettől fogva ellenezte azt, vagy aki csak akkor kezdte el azt ellenezni, amikor hozzáfogott az elnökválasztási kampány előkészítéséhez?" - támadta riválisát.

John McCain, a Republikánus Párt feltételezhető elnökjelöltje - aki a héten váratlanul Irakba látogatott - nyilatkozatban kötelezte el magát az iraki háború mellett. "Amerika és szövetségeseink annak a küszöbén állnak, hogy nagy győzelmet arassanak a radikális iszlám szélsőségességgel szemben" - írta, hangsúlyozva, hogy Irakban drámai módon javult a biztonsági helyzet az elmúlt egy évben. Szerinte az amerikaiak büszkék kell, hogy legyenek: vezető szerepet játszottak egy gonosz, rabló diktátor elmozdításában és a szabad, stabil Irak megteremtésének a lehetőségében.

George Bush elnök szerdán a Pentagonban mondott beszédében azt hangoztatta, hogy a nagy áldozatok ellenére helyes döntés volt Szaddám Huszein diktátor eltávolítása Irak éléről, és "ezt a háborút Amerika megnyerheti, és meg is fogja nyerni".