A 9 tagú testület döntése 5:4 szavazati arányban született meg, és a Bush-kormány eddigi álláspontjának újabb vereségét jelenti.

2004 óta most foglalt állást harmadszor ilyen értelemben a legfelsőbb bíróság, harmadszor vetve el George Bush elnök kormányának ezzel kapcsolatos érvelését. E döntés értelmében a Guantánamón őrzött foglyok elvileg követelhetnék az amerikai hatóságoktól, hogy tárják eléjük mindazon adatokat, amelyeknek alapján indokoltnak tartják fogva tartásukat, s ezek ismeretében bíróságon megtámadhatnák az ellenük hozott kényszerítő intézkedéseket. A kormány "nemzetbiztonsági megfontolásokra" hivatkozva figyelmen kívül hagyta a legfelsőbb bíróság két korábbi állásfoglalását.

Dana Perino, a Fehér Ház szóvivője csak annyit mondott csütörtökön az újabb határozatról, hogy George Bush elnök munkatársai tanulmányozzák a legfelsőbb bíróság döntését.

Terroristatevékenység, illetve terrorszervezethez tartozás gyanújával, vádemelés nélkül, meghatározatlan ideig tartanak fogva jelenleg mintegy 270 embert a Kubában lévő amerikai haditengerészeti támaszponton, némelyiket már több mint hat éve. Hivatalosan az "ellenséges harcos" jogi minősítést kapták, de a legfelsőbb bírói testület mostani állásfoglalása szerint ez "alkalmatlan" besorolás, nem illeszthető be az amerikai jogrendbe.

A washingtoni kormány egyebek között azzal indokolta korábban a legfelsőbb bírósági határozatok mellőzését, hogy Guantánamo az Egyesült Államok területén kívül van, tehát nem érvényesek rá az amerikai alkotmány előírásai. A legfelsőbb bíróság most leszögezte: noha Guantánamo hivatalosan kubai földön van, a támaszpont gyakorlatilag amerikai területként funkcionál, ezért igenis vonatkozik rá az amerikai alkotmány.

Az Egyesült Államokban és külföldön sokan bírálják a guantánamói fogolytábor működtetését, egyrészt a vádemelés nélküli huzamos fogva tartás, másrészt az ott alkalmazott durva kihallgatási módszerek miatt.