A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) már a címben arra mutatott rá, hogy Európa ismét a "túszejtők" fogságába került. Az uniónak - mint a lap emlékeztetett - nincs szerencséje a szerződésmódosításokkal, hiszen három évvel ezelőtt a francia és a holland választók torpedózták meg az úgynevezett alkotmányt, most pedig az írországi szavazók húzták keresztül a brüsszeli számításokat. Az újság ennek kapcsán kerülte a katasztrófa kifejezést, de úgy értékelte, hogy a nagyobb hatékonyságot és átláthatóságot, valamint az erősebb demokratikus ellenőrzést célzó törekvések mindenképp csapást szenvedtek.

A FAZ közvetve bírálta az ír  szavazókat, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt időszakban kevés tagállam profitált annyit a tagságból, mint Írország. Az okokat elemezve ugyanakkor kiemelte a Dublin és Brüsszel között növekvő távolságot, s ennek kapcsán az egész EU számára fájdalmas igazságnak nevezte: ha a szavazókat az egyes tagállamokban közvetlenül kérdezik meg, felettébb nagy a valószínűsége annak, hogy nem úgy szavaznak, ahogy azt a kormányon lévők várnák. 

Az ír elutasítás mindenképp sajnálatos, de nem jelent világvégét - hangoztatta a lap, emlékeztetve arra, hogy az unió intézményei a három évvel ezelőtti kettős elutasítás után sem bénultak meg. 

Az ugyancsak  konzervatív Die Welt Európát törékeny épülethez hasonlította. Olyan épülethez, amely minden eresztékében recseg-ropog, az európai ház alapja ugyanis túlterhelt. Az utolsó emeletet ugyanis az újság hasonlata szerint még azelőtt emelték, hogy a pince teljesen kiszáradt volna. Azaz - hangsúlyozta a Die Welt - tizenkét országot úgy vettek fel, hogy ehhez megteremtették volna s szükséges feltételeket. S azóta Brüsszel az alapos szanálás helyett csupán "fércmunkát" végez - írta a lap, amely úgy értékeltem hogy a lisszaboni szerződés írországi elutasítása ismét felszínre hozta az unió mély válságát. Az  a tény, hogy a szerződést egy a brüsszeli milliárdokon meggazdagodott ország népe utasította el, az újság szerint azt bizonyítja, hogy Európa nem működik. 

Brüsszel számára aligha használna, ha a kudarcot most ismét jogi ügyeskedésekkel igyekezné leplezni. A Die Welt szerint ehelyett most alapos vitát kell folytatni egy új működési formáról. Ennek kapcsán a lap úgy vélte, hogy akár csak az euró, vagy a schengeni rendszer esetében az EU-nak minden egyes területen a jövőben működőképes szövetségeket kellene keresnie. Valószínűleg nem ez lenne az ideális munkamódszer Európa  hatékonyabbá tétele érdekében, de az egyetlen lehetőség arra, hogy az unió megfelelő döntéseket hozzon a klímaváltozás, a pénzügyi válság vagy az energiaszűkösség problémájának megoldására - írta a lap.

A liberális  Der Tagesspiegel a történtek nyomán úgy véli, hogy elérkezett az idő az úgynevezett kétsebességes Európa gondolatának felmelegítésére. Ezzel összefüggésben az újság emlékeztetett a korábbi felvetésre: olyan Európai Unióra van szükség, amelyben  országok egy csoportja - amelyek ezt akarják - szorosan együttműködik, miközben körbeveszik őket azok az államok, amelyek a nemzeti kompetenciák érvényesítését előnybe helyezik. Az első csoportba tartozó országok azonban nem hagyhatják tovább, hogy fékezzék őket azok az államok, amelyek - mint a lap fogalmazott - a kalácsról csak mazsolát akarják lecsipegetni.