A lépésről az orosz szárazföldi haderők főparancsnokának helyettese, Igor Konasenkov ezredes tájékoztatta hétfőn az orosz hírügynökségeket. Mint elmondta, az őrzési feladatok szigorítása mellett, kiegészítő foglalkozásokat tartottak a békefenntartó erők katonáinak a fegyverhasználatra vonatkozóan, tekintettel a velük szemben "egyre gyakoribbá váló provokációkra, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek az életükre és az egészségükre nézve".

Abházia elnöke néhány órával korábban jelentette be, hogy Szuhumi megszakít minden kapcsolatot Tbiliszivel, mivel - mint mondta - a grúz állami terrorizmus áll a köztársaság három városában egy héten belül elkövetett robbantásos merényletek mögött.

Borisz Grizlov, az orosz állami duma elnöke Moszkvában hétfőn együttérzését fejezte ki az abháziai merényletekben meghalt áldozatok hozzátartózóinak, egyúttal kijelentette: "Most már világos, hogy terrorcselekmények előre kitervelt sorozatáról van szó." Grizlov ugyanakkor azt mondta, "Oroszország számára rendkívül fontos, hogy a kaukázusi térségben nyugalom legyen".

Közben a hasonlóan feszültté vált dél-oszétiai helyzettel kapcsolatban Grizlovnál keményebb hangon fogalmazta meg az orosz álláspontot Alekszandr Grusko, külügyminiszter-helyettes. Heikki Talvitiét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros finn elnökét fogadva Grusko a Dél-Oszétia elleni agresszív cselekmények leállítását követelte Tbiliszitől, s reményét fejezte ki, "hogy az EBESZ finn elnöksége a szükséges együttműködést mutatja majd a grúz-oszét konfliktusövezetben kialakult feszültség enyhítésében".

Abházia - ahogy Dél-Oszétia is - a Szovjetunió felbomlása után, a 90-es évek elején háborúban vált le Grúziáról, de függetlenségét egyetlen állam sem ismeri el. Oroszország viszont gazdasági, adminisztratív és katonai eszközökkel is támogatja a területet. Emellett békefenntartókat állomásoztat az abház-grúz tűzszüneti vonal mentén, a Gali és Zugdidi között húzódó konfliktusövezetben, amelyet a felek grúz-abház háborút lezáró, 1994-ben kötött tűzszüneti megállapodásban jelöltek ki.

A megállapodás értelmében a grúz, az abház és az orosz fél is 3-3 ezer katonával vehetett volna részt a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai által jóváhagyott egyesített békefenntartó erőkben, a körülmények miatt azonban végül egyedül Moszkva tudott kontingenst kiállítani a misszióba. A grúz vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy részrehajló fél a konfliktusban, és Szuhuminak nyújtott támogatása arra irányul, hogy magához csatolja a Fekete-tenger északnyugati partvidékén elterülő Abháziát.

A grúz-abház és a grúz-déloszét konfliktusövezetben az ENSZ, illetve az EBESZ működtet fegyvertelen megfigyelő missziót. Az előző soraiban magyar katonák is szolgálnak, míg az utóbbinak biztonsági főnöke egy nyugállományú magyar tiszt.