szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az orosz erők véres harcok árán vasárnap visszafoglalták a szakadár grúz terület, Dél-Oszétia fővárosát, ahová a grúz hadsereg péntek reggel betört. Grúzia vasárnap bejelentette, hogy kész az azonnali tárgyalásra Moszkvával az ellenségeskedés befejezéséről, katonái tűzszüneti parancsok kaptak és kivonultak a konfliktusövezetből.

A terület feletti ellenőrzés visszaszerzésére tett grúz kísérletre válaszul Moszkva pénteken harckocsikat és csapatokat indított a térségbe. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap közölte, hogy a grúz támadás következtében Dél-Oszétiában több mint 2000 ember vesztette életét, többségükben orosz állampolgárságú oszétok, és mintegy 30 ezer ember menekült el lakhelyéről.

A konfliktus oka és eredete

A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt. Előbbiek azután indítottak támadást Chinvali, a dél-oszét főváros ellen, hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, "helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában.

Mihail Szaakasvili grúz elnök arra kérte a parlamentet, hagyja jóvá a hadiállapot bevezetésről szóló rendeletét. Mint mondta: azért kénytelen ehhez az eszközhöz nyúlni, mert Oroszország részéről katonai agresszió fenyegeti Grúziát. A grúz parlament szombaton teljesítette az elnök kérését.

A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmusra hivatkozva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és-  egyesülve Észak-Oszétiával - Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem.

Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat. Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá.

 

Karaszin megismételte a Vlagyimir Putyin kormányfő által mondottakat, hogy a történtek népirtás jelleggel bírnak és jogi következményekért kiáltanak, továbbá hogy Grúzia az agresszióval végleg elvesztette a tőle a Szovjetunió széthullása után elszakadt területek bizalmát, s ezért aligha lesz lehetséges területi épségének helyreállítása.

Grúzia vasárnap a tbiliszi orosz nagykövetnek átadott jegyzékben bejelentette, hogy vasárnap reggel öt órai hatállyal (közép-európai idő szerint hajnali 3 óra) tűzszüneti parancsot adott ki katonáinak Chinvali térségében, erőit maradéktalanul kivonta onnét és kész azonnal tárgyalásokat kezdeni Moszkvával az ellenségeskedések befejezéséről.

A moszkvai külügyminisztérium az orosz médiumok szerint közölte, hogy megkapta a grúz jegyzéket, de információik annak ellentmondóak, mert a harcok folytatódnak a térségben. Oroszország előzőleg a tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésének a feltételéül szabta, hogy Grúzia írjon alá kötelező érvényű dokumentumot az erőszak mellőzéséről, s hogy csapatait vonja vissza az 1992-es megállapodásban rögzített vonalak mögé.

Moszkvai közlés szerint vasárnap orosz hadihajók érkeztek vasárnap Grúzia parti vizeihez, hogy megakadályozzák fegyverszállítmányok bejutását a Fekete-tengeren a kaukázusi államba. Este azonban bejelentették, hogy a hadihajók visszatértek Oroszországba, Novorosszijk kikötőjébe.

Orosz bombázások

Orosz gépek vasárnap kétszer is bombáztak Tbiliszihez közeli területeket. Hangos robbanások hallatszottak hajnalban a grúz fővárosban, a belügyminisztérium szóvivője szerint az orosz gépek egy katonai üzemhez tartozó repülőteret bombáztak. A francia hírügynökség helyszíni tudósítójának jelentése szerint pedig vasárnap egy repülőgép bombákat dobott le a Tbiliszi határában található katonai repülőtér mellett. Moszkvában cáfolták a tbiliszi légitámadás hírét.

Orosz erők hadműveletet indítottak Abháziában a Kodori-szoros elfoglalására - közölték vasárnap grúz források. "Folyamatban van a lakosság evakuálása. Kormányzati illetékeseink a helyükön vannak" - mondta Sota Utiasvili grúz belügyi szóvivő.

Abházia Dél-Oszétia mellett a másik olyan régiója Grúziának, amely a 90-es évek elején kinyilvánította elszakadását. Abház szeparatisták már szombaton offenzívába kezdtek, hogy kiszorítsák a grúz egységeket a stratégiai fontosságú szorosból, Abházia egyetlen grúz ellenőrzés alatt álló részéből. A völgyben grúz rendőrök védik a szakadár kormánnyal párhuzamosan működő Tbiliszihez hű abház kormányt.

Az orosz légierő szombaton kétszer is légi támadást indított a szoros ellen, és a grúz belügyi tárca szerint vasárnap is folytatódott a bombázás. A minisztérium közölte: Oroszország felszólította az ENSZ-t, hogy vonja ki az Abházia és a nyugat-grúziai Zugdidi között állomásozó megfigyelőit.

Szergej Bagaps, a szakadár abház rezsim elnöke vasárnap kijelentette: az abház légi és szárazföldi támadások addig folytatódnak, amíg a grúz csapatok ki nem vonulnak a Kotori-szorosból. Abházia területének egy részén vasárnap este hadiállapot lép érvénybe - tette hozzá.

A Grúziához tartozó Dél-Oszétia 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor nyilvánította ki függetlenségét, amelyet hivatalosan a külföld azóta sem ismert el, Tbiliszi hallani sem akar területe elvesztéséről. A heves harcokban akkor ezrek haltak meg, százezrek menekültek el lakóhelyükről. Az 1992 nyári tűzszüneti megállapodás is csak elnapolni tudta a feszültség kiújulását, Tbiliszi mindmáig nem nézi jó szemmel az orosz békefenntartók jelenlétét. Dél-Oszétia szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, vezetői többször is kinyilvánították csatlakozási szándékukat Oroszországhoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!