Oroszország történelmében már nem egyszer előfordult, hogy amikor a külvilággal való konfrontáció stratégiáját választotta, ez a bármennyire is aktuális belső reformokról való lemondást jelentette. A kommentátor szerint Vlagyimir Putyin volt és Dmitrij Medvegyev jelenlegi elnök "tandemje" szempontjából figyelemre méltó, hogy - látszólag - éppen Medvegyev és nem Putyin hozta meg a döntést, amely elszigeteltségbe viszi az országot, s ő fenyegeti a Nyugatot, ezzel elveszítve liberális, Nyugat-barát jogászi arculatának utolsó maradványait is.

A vezetés nem fél a hidegháborútól, mert az nem érintette és nem érinti az energiahordozók exportját, de eltaposhatja a modernizációs törekvéseket, külső ellenségre hivatkozva mobilizálják majd a forrásokat, az amúgy is következetlen reformok teljesen leállnak. Mindez a magas olajárak mellett nem tűnik vészesnek, de végül az orosz gazdaság nyersanyagszállító marad, energiaforrásként szolgál a Nyugatnak, és az innovációs fejlődésről szőtt tervek a távoli jövőbe halasztódnak - írta kommentárjában a Vedomosztyi.

A Komerszant című gazdasági lap rámutatott: Dmitrij Medvegyev hangsúlyozta, hogy Moszkva végrehajtotta az orosz és a francia elnök által kidolgozott rendezési tervet, de mivel annak 6. pontja szerint a két szakadár terület státusát a nemzetközi közösségnek kell megvitatnia, elismerésükkel Moszkva tudatta, hogy már nincs miről vitatkozni, s áthúzta a Medvegyev-Sarkozy tervet.

A szerző szerint a két terület elismerése más jogi csapdákat is rejt: egy állam nemzetközi elismeréséhez azt is rögzíteni kell, mely határok között ismerik el. Emellett a konfliktusövezetben tartózkodó orosz katonák ettől kezdve semmiképpen nem tekinthetők békefenntartónak, vagyis el kell hagyniuk az ütközőövezet grúziai részeit. Oroszország ezenkívül első ízben adta fel a területi épség elvét és részesítette előnyben a népek önrendelkezési jogának elvét, noha éppen az előbbi alapján minősítette megengedhetetlennek Koszovó függetlenségének elismerését.

A lap nyugati diplomáciai forrásokat idézett, amelyek szerint az elismerés várható volt, mégis sokkot okozott, és jelentőségét a New York-i ikertornyok elleni 2001-es merénylethez hasonlították azzal, hogy a világpolitikai már soha nem lesz olyan, amilyen eddig volt.

Modeszt Koroljov, aki korábban az elnöki adminisztráció FÁK-államokkal foglalkozó részlegét vezette, a lapban arra mutatott rá, hogy a térségben felmerült a kölcsönös elrettentés igénye, mivel Grúzia az Egyesült Államok támogatásával megerősödött. Koroljov szerint a két új oroszbarát köztársaság egy kaukázusi biztonsági platform része lesz, amelynek gondolatát Törökország vetette fel korábban azzal, hogy Oroszország, a Kaukázuson túli köztársaságok, Törökország és esetleg Irán részvételével hozzák létre.