Afganisztán - Mind a két elnökjelölt nagyobb erőfeszítést tenne a tálib lázadók legyőzésére, és megnövelné az országban szolgálatot teljesítő amerikai katonák jelenleg 32 ezer fős létszámát. George Bush kormánya fontolóra vette, hogy afganisztáni stratégiájának felülvizsgálata keretében tárgyal a mérsékeltebb tálibokkal, de döntés még nem született erről, ez az új elnökre vár.

Irak - Obama, aki annak idején ellenezte Irak megszállását, azt szeretné, ha Washington egy 16 hónapos menetrendben kivonná erőit az arab országból, és ezáltal jobban tudna összpontosítani Afganisztánra. McCain nem akar határidőt szabni az Irakból való kivonulásra, azt mondja, maradjanak a katonák, amíg szükség van rájuk.

Oroszország - Mindkét alelnök elítéli, hogy Oroszország augusztusban megszállta Grúzia egy részét, és mindkettő támogatja, hogy a kaukázusi volt szovjetköztársaságot Ukrajnával együtt meghívják a NATO-ba. McCain harciasabban akarja bírálni Moszkvát, és szeretné, ha kizárnák Oroszországot a világ leggazdagabb országait tömörítő G8 csoportból.

Közel-keleti megbékélési folyamat
Kevés előrelépés történt az izraeli-palesztin tárgyalásokon azóta, hogy Bush elnök egy évvel ezelőtt az annapolisi konferencián célul tűzte ki: az idén szülessen meg a végső megállapodás, de mindkét elnökjelölt ígéri, hogy erőteljesen támogatja majd a folyamatot, egyúttal hogy Washington továbbra is szilárdan fogja támogatni Izraelt.

Az Egyesült Államokról alkotott kép a világban - Mindkét elnökjelölt ígéri, hogy megpróbálja erősíteni az ország kapcsolatait hagyományos szövetségeseivel, köztük az európaiakkal, mert e kapcsolatok feszültté váltak Bush kormányzása idején.

Guantánamói börtöntábor - Mindkét elnökjelölt szeretné, ha bezárnák a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábort. McCain szerint a tábor foglyait a Kansas állambeli Fort Leavenworth-i katonai börtönbe kellene átszállítani.

Kína - McCain azt mondja, kezdeményezné Kínánál, hogy kezdjenek párbeszédet az átláthatóság és az együttműködés növeléséről a nukleáris eszközök terén. Reméli, hogy a kínai gazdasági szabadság magas foka mellé felzárkózik a politikai és a vallásszabadság is az országban. Obama azt mondja, jó lehetőségek és nehézségek is várhatók annak következtében, hogy Kína erősödik. Nem démonizálná Kínát, de nyomást gyakorolna rá abból a célból, hogy fokozatosan honosítsa meg a nemzetközi emberi jogi normákat, és ne támogasson olyan elnyomó kormányokat, mint az iráni, a mianmari, a szudáni vagy a zimbabwei. Mindkét jelölt szorgalmazni akarja a kereskedelmi kapcsolatok bővítését Kínával.

Észak-Korea - A Bush-kormány a múlt hónapban levette Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok washingtoni listájáról, cserébe azért, hogy Phenjannal sikerült megállapodni nukleáris tevékenysége ellenőrzésének eszközeiről. Obama ezt szerény előrelépésnek nevezte, de hozzátette, hogy következményeinek kell lennie annak, ha Észak-Korea nem tartja be a megállapodást. McCain óvatosságra int az ügyben, mert szerinte nem egyértelmű, hogy a megállapodás révén maradéktalanul megoldható az ellenőrzés.

Klímaváltozás - Mindkét elnökjelölt támogatja a kibocsátás-kereskedelmi programot, amelyben nem egyes szennyező létesítmények számára határoznak meg egyedi határértékeket, hanem egy adott szennyezőanyag országosan, összességében megengedhető maximális kibocsátását határozzák meg, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére.