Majdnem Ruanda

A kenyai zavargások képekben © AP

Súlyos etnikai zavargások robbantak ki januárban az egyébként békés afrikai mintaállamnak tekintett Kenyában. A konfliktust az okozta, hogy az ellenzék gyanúja szerint a regnáló elnök, Mwai Kibaki a decemberi elnökválasztást csalással nyerte meg. Az ellenzék vádját külföldi választási megfigyelők is osztották, hiszen voltak olyan körzetek, ahol 115 százalékos részvételt jelentettek. A zavargások lángba borították az országot: először Kiberában, majd másutt is véres összecsapások voltak. A lázongó ellenzék néhol csak fosztogatott, de volt olyan tartomány, ahol szabályos pogromot hajtott végre az elnök pártját támogató kikuyuk etnikumhoz tartozók ellen: falvakat gyújtottak fel, egy templomban harminc nő és gyermek égett halálra. A több hétig tartó zavargásokban legalább ötszáz ember meghalt és százezrek menekültek el otthonukból. A feszültség csak azután csökkent, hogy februárban a felek meg tudtak állapodni a hatalommegosztásról és a közös kormányzásról. A zavargások a főként turizmusból élő kenyai gazdaságot is súlyosan érintették, az országot hónapokig messze elkerülték a turisták.

Zavargások Tibetben

A tibeti események képekben © AP

A kínai kormány szerint csak huszonkettő, a dalai lámához tartozó körök szerint viszont több mint százan meghaltak a tavasszal kirobbant és az olimpiát is beárnyékoló tibeti zavargásokban. A tibeti fővárosban, Lhászában március 10-én békés demonstrációval emlékeztek meg a buddhista szerzetesek a kínai megszállás elleni felkelés 49. évfordulójára, de kifejezésre juttatták azt is, hogy elegük van a Tibetbe egyre nagyobb számban beáramló kínaiakból, akik mellett másodrendűeknek érzik magukat. A zavargások kiterjedtek a tartományon kívüli, de tibetiek által lakott területekre is, miközben Peking igyekezett elhallgatni a felkelést: a külföldi turistáktól elkobozták a felvételeiket, a hivatalos hírügynökség pedig csak a tibeti felkelők rombolását mutatta. A kínai vezetés szerint a dalai láma „köre” szándékosan az olimpia előttre időzítette a zavargásokat. Tény, hogy az események miatt nemzetközi emberjogi szervezetek a pekingi nyári olimpia bojkottjára szólítottak fel, az „utazó” olimpiai lángot pedig több külföldi állomáson megtámadták.

Szomáliai kalóztámadások

Egy kalózok kezére került ukrán hajó © AP

Szomália partjainál évek óta rendszeresek a kalóztámadások, de tény, hogy a haramiák 2008-ban voltak a legaktívabbak és a legsikeresebbek. Nincsenek nehéz helyzetben, hiszen a kelet-afrikai országban 18 éve totális káosz uralkodik, kormány híján a területet egymás közt felosztó bandák (klánok) uralnak mindent. Ami újdonságnak számít, hogy a kalózok egyre modernebb technikát vetnek be, és már nemcsak közvetlenül a part mentén, az Adeni-öböl bejáratánál, de Kenya és Tanzánia magasságában, a szárazföldtől több száz kilométerre is nekimennek az arrafelé hajózóknak. Az elfoglalt kereskedelmi hajókat csak váltságdíj ellenében adják vissza gazdájuknak. Legnagyobb zsákmányukat ősszel ejtették: sikerült elrabolniuk a több mint 300 méter hosszú, Sirius Star nevű szaúdi hajót, amely kétmillió hordónyi, 100 millió dollárt érő nyersolajat szállított. A legénységért és a hajóért cserébe 15 millió dolláros váltságdíjat követeltek. A szomáli kalózkodást látva felmerült, hogy a NATO, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország közösen lépnek fel a kalózok ellen. Aggodalomra ad okot, hogy egyes hírek szerint a kalózok összejátszanak egyes iszlamista felkelő csoportokkal is. A nyereség óriási: csak 2008-ban már több mint 150 millió dollár jött össze a kizsarolt váltságdíjakból.

Földrengés Kínában

A kínai földrengés képei © AP

Közel húszezer halálos áldozatot követelt Richter-skála szerint 7,8-es erősségű földrengés Kínában május 12-én. A Richter-skála szerint 7,8-es erősségű földrengés Szecsuán tartomány fővárostól, Csengtutól 90 kilométerre nyugat-északnyugatra történt, 10 kilométeres mélységben, majd 15 perccel később egy 6-os erősségű utórengés követte. A Kína rizsestáljának is nevezett Szecsuán az ország egyik legdinamikusabban fejlődő tartománya, és közel 90 millió lakosával az egyik legsűrűbben lakott területe is. A vidéken gyakoriak a földrengések, mivel itt találkozik az Eurázsiai- és az Indiai-kőzetlemez. Ez utóbbi évente mintegy 50 millimétert mozdul el északi irányban. A hétfői rengés olyan erős volt, hogy még az 1500 kilométerre fekvő Pekingben is kilengtek a magas épületek. A rengés a tőzsdére is hatással volt, az irányadó kínai tőzsdeindex esett, főképp a bankok, pénzintézetek papírjai vesztettek értékükből.

Pusztító ciklon

Mianmar képekben © AP

Legalább 140 ezer ember meghalt vagy eltűnt Mianmarban, amikor májusban a Nargis nevű ciklon pusztított az ország délnyugati részén. A helyzetet súlyosbította, hogy a mianmari vezetés nem kért a külföldi segélyekből: az amerikai haditengerészet segélyszállítmánnyal megrakott hajóit például azzal az indokkal zavarták el, hogy az Egyesült Államok meg akarja szállni az országot és meg akarja szerezni Mianmar olajkészletét. Igaz, nemcsak a külföldi jóakarokból nem kértek: az ország egyik legnépszerűbb színészét, Zaganart is őrizetbe vették, amiért egy társával együtt segélyszervezetet hozott létre a ciklon áldozatainak megsegítésére. Az ENSZ becslése szerint a katasztrófa 2,4 millió földönfutóvá vált áldozata közül 1,1 millió semmilyen nemzetközi segélyt nem kapott. Az Amnesty International pedig arról számolt be, hogy a hatóságok ciklon áldozatait alantas munkára kényszerítik az élelemért cserébe, a nagy nehezen az országba bejutatott nemzetközi segélyszállítmányokat pedig nem a rászorulók kapják meg.

Orosz-grúz háború

A háború képekben © MTI/EPA

Noha az grúz és a jogilag hozzátartozó, de több mint 15 éve elszakadt Dél-Oszétia határvidéke eddig sem a nyugalomról volt ismert, arra kevesen számítottak, hogy a kisebb-nagyobb villongások háborúhoz vezetnek. A szakadár terület fővárosát, Chinvalit augusztus 8-án grúz csapatok elfoglalták. Tbiliszi szerint a katonai akcióra azért volt szükség, mert Dél-Oszétiába fegyveres önkéntesek szivárogtak be a kaukázusi orosz köztársaságokból, s olyan incidensek történtek augusztus első napjaiban, amelyek a déloszét tartomány Grúziától való elszakítását célozzák. A grúz akcióra az oroszok azonnal reagáltak: egy nappal később már ki is szorították onnan a „betolakodókat”. A háborúba ráadásul a szintén szakadár Abházia is bekapcsolódott, az orosz hadsereg pedig Dél-Oszétián kívüli grúz stratégiai célpontokat is bombázott, a szakadár területeken túli grúz területekre is behatolt. A konfliktus végül a soros EU-elnök, Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésének köszönhetően enyhült: az orosz erők októberben elhagyták a grúz területeket, helyüket EU-megfigyelők foglalták el. De Dél-Oszétiában és Abháziában jelenleg is több ezer orosz katona állomásozik. A mindössze néhány napig tartó háborúban a dél-oszétok veszteségét 1500-200 főre, Grúzia veszteségét 200-300 főre becsülik, Oroszország pedig 71 katonát vesztett.

Terror Mumbaiban

A mumbai terror képekben © MTI

Legkevesebb 195 ember életét vesztette abban a mészárlásban, amelyet tíz, Pakisztánból érkezett terrorista hajtott végre november 26-án India pénzügyi központjában, Mumbaiban. A célpontok között volt étterem, kórház, pályaudvar, rendőrkapitányság, luuxszálloda és egy zsidó szervezet közösségi háza is. Az összecsapások három napig tartottak, amikor a kommandósoknak sikerült megölni a Tádzs Mahal luxushotelt elfoglaló terroristákat.Kiderült, hogy a támadókat az al-Kaida terrorhálózat egyik otthonának számító pakisztáni törzsi területen képezték ki. Újdelhi azt állította, hogy Pakisztán áll a támadás-sorozat mögött, amit a szomszédos ország cáfolt és azt ígérte, segít a felelősök kézre kerítésében. Nem sokkal később a pakisztáni rendőrség házi őrizetbe helyezte a terrortámadások megszervezezésvel gyanúsított pakisztáni szélsőséges iszlamista csoport, a Laskar-i-Taiba alapítóját, egyben jelezték azt is, hogy bezárják a szervezet valamennyi irodáját.