Mint az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, az elnökség prioritásait bemutató szerdai felszólalásában fogalmazott, a legfontosabb cél most az erőszak megállítása és a tűzszünet kihirdetése lenne, de a konfliktus múltja és a helyzet jelenlegi állása szerint kételkedik abban, hogy erre hamarosan sor kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy a feszültség hatvan éve létezik, és "egyik napról a másikra aligha lehet megoldani". Az EP ezzel együtt olyan határozat elfogadására készül csütörtökön, amely nemcsak azonnali, hanem tartós tűzszünetet is követel, amelyet nemzetközi erőnek kell ellenőriznie.

Topolánek a nemzetközi gazdasági válság megoldását, az energiabiztonság növelését és az EU nemzetközi tekintélyének javítását említette meg három legfontosabb elnökségi célkitűzésként. Az orosz-ukrán gázvita következményeivel kapcsolatban rámutatott, hogy az EU-nak még nagyobb figyelmet kell fordítania beszerzési forrásainak szerteágazóbbá tételére, továbbá átláthatóbb, világosabb tartalmú energiaszerződésekre van szükség.

A cseh kormányfő kételyeinek adott hangot az uniós reformszerződés hatékonyságával kapcsolatban is. Úgy vélte, a jelenleg érvényben lévő nizzai szerződés jobb, mint az új, és még ha az ír lakosság idén el is fogadja a dokumentumot, az unió szerinte akkor is csak egy középszerű, "átlagos" megállapodáshoz jut.

Csehország az utolsó tagállamok közé tartozik, amelyek még nem hagyták jóvá az intézményrendszert korszerűsítő dokumentumot. Topolánek most leszögezte, hogy a cseh ratifikálás segítésére törekszik, emellett folytatja a tárgyalásokat a tervek szerint ősszel újra szavazó Írországgal is a siker érdekében.

Az elnökségi programról folytatott vitában felszólalt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Ő is kiemelte az energiabiztonság fontosságát, és arra figyelmeztetett, hogy az uniós gázcégek perre mehetnek orosz és ukrán partnereikkel szemben, ha a múlt héten leállított gázszállítások nem indulnak meg haladéktalanul.

A cseh programhoz magyar EP-képviselők is hozzászóltak vagy nyújtottak be írásos hozzászólást. Lévai Katalin (MSZP) felszólalásában sürgette a lisszaboni szerződés mielőbbi ratifikációját, és hibának nevezte, hogy "a prioritások közé nem került be az európai polgár". Kósáné Kovács Magda (MSZP) egyebek között azt emelte ki, hogy Csehország "a kelet-közép-európai régió első olyan elnökségeként, amely az újonnan csatlakozott országok alapvető jellemzőinek összességével bír, megpróbálja az elméletileg már nem létező definíció szerinti új és régi tagországok igényeinek arányos képviseletét". Harangozó Gábor (MSZP) aláhúzta az elnökség "különös felelősségét a válság okozta társadalmi feszültségek vonatkozásában".