Több mint húsz ember vesztette életét kedden Afganisztán szerte, miközben az ország a szerdai elnökválasztásra és tartományi választásokra készül. Kabul belvárosában egy bankba hatoltak be fegyveresek, akiket később a rendőrség körülzárt és megrohamozta azt.

"Megöltünk három támadót a bankban. Tálibok voltak" - közölte a kabuli bűnügyi rendőrség parancsnoka. A rendőrök a fegyveresekkel vívott tűzpárbaj után átkutatták az épületet - tette hozzá.

A bankfiók az épület földszintjén található, a felsőbb szintek üresek. Az épület az elnöki palotától mindössze néhány száz méterre van. Az épületből kihallatszó lövések és robbanások közben rendőrségi és mentőautók jelentek meg a helyszínen - jelentette egy tudósító. Egy másik riporter látta, amint két holttestet elszállítottak.

Zabihulla Mudzsahid, a tálibok egyik szóvivője már rögtön a bank megszállása után jelentkezett, és azt állította, hogy húsz, öngyilkos merényletre készülő harcosuk érkezett szerdán Kabulba, közülük négyen (egy másik jelentés szerint azt mondta, öten) a bankot támadták meg. A támadókon robbanómellény van - tette hozzá. Egy pontosabban meg nem nevezett rendőrségi forrás szerint közönséges körözött bűnözők támadták meg a bankot.

Ne közöljön erőszakról híreket a média

Afganisztánban a kormányzat felszólította kedden a bel- és külföldi médiát, hogy a csütörtöki elnökválasztás alatt ne adjon hírt az erőszakos cselekményekről, amelyek elijesztenék a polgárokat a szavazástól.

A tálib lázadók korábban megfogadták, hogy meg fogják akadályozni a szavazás megtartását, és a hatóságok attól félnek, hogy a fenyegetések miatt túl alacsony lesz a részvételi arány a sikeresnek minősíthető választáshoz.

Kabulban két rendeletet adtak ki: a külügyminisztérium betiltotta az erőszakról szóló jelentéseket attól kezdve, hogy megnyitják a szavazóköröket, a belügyminisztérium pedig azt követeli a tudósítóktól, hogy maradjanak távol az esetleges támadások helyszínétől.

Hamid Karzai elnök szóvivője Afganisztán nemzeti érdekének minősítette a sajtót korlátozó döntést. A független afgán újságírók szövetsége (AIJA) viszont tiltakozott. Szerinte a rendeletek csak a kormány gyengeségét mutatják, és nem fogják megakadályozni a bel- és külföldi tudósítókat abban, hogy tájékoztassák a közvéleményt.

Választások - háttér

A 33 milliós közép-ázsiai ország 42 százaléka pastu, 27 százaléka tádzsik. A lakosság túlnyomó többség, 80 százalék a szunnita muzulmán vallást követi. Afganisztán ma a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa, melyet több mint két évtizedig tartó háborúk és a természeti csapások sújtottak, s túlnyomórészt külföldi segélyekre szorul. Az egy főre eső GDP 2008-ban 800 dollár körül volt, a munkanélküliség 40 százalék, az infláció 13 százalék. Ugyanakkor Afganisztán a mák alapú kábítószerek legnagyobb forrása, a világon terjesztett illegális ópiumtermékek 90 százaléka innen származik.

A 2004. január 26-án hatályba lépett alkotmány értelmében Afganisztán elnöki rendszerű iszlám köztársaság. Az erős hatalmi jogosítványokkal felruházott elnök a végrehajtó hatalom feje, aki a parlamentnek felelős. A 2004 októberében tartott első elnökválasztáson a hivatalban lévő Hamid Karzai győzött. A kétkamarás parlament a 102 tagú kinevezett "szenátusból", az úgynevezett idősek tanácsából (mesrano dzsirga) áll, 22 hely a nőket illeti meg, valamint a közvetlenül választott és széles jogkörrel felruházott 249 tagú nemzetgyűlésből (voleszi dzsirga, "népi kamara"). Az alsóházat öt évre választják, 68 mandátumot a nőknek tartanak fenn. A második kamarába a 34 tartomány mindegyike egy-egy képviselőt küld, egyharmadát az elnök, harmadik harmadát pedig a körzeti tanácsok jelölik ki. Legutóbb 2005. szeptember 18-án tartottak parlamenti és tartományi választásokat.

Az államfőválasztással egyidejűleg megválasztják a 34 afganisztáni tartomány élén álló tanácsok tagjait is, összesen 420 főt. A voksolás 223 millió dolláros költségét szinte teljes egészében az Afganisztánban katonákat állomásoztató országok állják a kabuli választási bizottság közlése szerint.

A 17 millió választó jogosult reggel héttől délután négy óráig (magyar idő szerint hajnali fél négy és délután fél kettő között) adhatja le szavazatát a hétezer szavazókör valamelyikében. A szavazók bemutatják azt az igazolványt, amely bizonyítja, hogy jogosultak a részvételre, és vegytintába mártják egyik ujjukat. A lemoshatatlan jel bizonyítja, hogy az illető már leadta szavazatát. A hatóságok így próbálják meg elejét venni annak, hogy valaki többször szavazzon.

A szavazóhelyiségben a választók két szavazólapot kapnak. Egy zöldet, amin a 41 elnökjelölt valamelyikére szavazhatnak, és egy barnát, ezen a tartományi tanácsok tagjaira. (Négy elnökjelölt korábban bejelentette, hogy visszalép Hamid Karzai elnök javára, de közülük csak egyikük közölte ezt a hatóságokkal, így a másik három jelölt szerepel a szavazólapon.)

A tartományi tanácsokban minden negyedik helyet nőknek tartanak fenn. A választási bizottság 116 ezer megfigyelőt vett nyilvántartásba, de a testület reménykedett benne, hogy ez a szám a választás napjáig felkúszik 200 ezerre. A megfigyelői had a jelöltek által megnevezett küldöttekből, független külföldi és afgán megfigyelőkből, illetve újságírókból tevődik össze. Az EU 67 megfigyelővel képviselteti magát.

A szavazatokat kézzel összesítik, a számlálás szeptember 2-áig tart majd. A választások előzetes eredménye szeptember 3. és szeptember 16. között várható. Ha nem jön közbe váratlan esemény, szeptember 17-én bejelentik a végeredményt. Ha az elnökválasztáson a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok abszolút többségét - az érvényes szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot - hat hét múlva, október 1-jén második fordulót tartanak, amelyben a két legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzik meg egymással.