Brüsszeli sajtójelentések szerint a flamand politikus személyét mind a 27 EU-tagországban elfogadják, ellentétben az eddig felröppent nevekkel.

Van Rompuy szóvivője azonban nem kívánta kommentálni az értesüléseket, míg a sajtóból az is kiderül, hogy a miniszterelnök - aki már hazája kormányának élére is jóformán kényszerből került ez év elején - elsődleges feladatának a kiújult flamand-vallon feszültség enyhítését tartja, és nem számol más megbízatással.

Az uniós elnöki posztot a hamarosan életbe lépő Lisszaboni Szerződés teremti meg, a mandátumot egy-egy személy két és fél évig tölti majd be. Ő elnököl majd a kormányfői találkozókon (Európai Tanács, EiT), és bizonyos esetekben a nemzetközi színtéren is képviseli az uniót.

A tagországok állam- és kormányfőinek múlt heti találkozójáig mások mellett Tony Blair brit miniszterelnököt, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnököt tartották kiemelkedő esélyesnek a megbízatásra, ám a brüsszeli ülésen sok kérdés tisztázódott.

Várható például, hogy az elnököt a jobboldali néppárt adja majd, így Blairnek kisebb lett az esélye. Továbbá sokan a brit miniszterelnöknél elkötelezettebb uniópárti politikust szeretnének látni EU-elnökként. Balkenendére az alkotmányos szerződés 2005-ös hollandiai elutasítása miatt néznek ferde szemmel, míg a veterán Juncker uniós pénzügyi felelősként a britek és a franciák rokonszenvéből is sokat veszített.

Diplomaták friss közlése szerint ugyanakkor Van Rompuy kinevezését egyetlen tagország sem ellenezné, sőt többen azt kérték tőle a múlt heti találkozón, hogy fogadja el a megbízatást. "Senki más nem élvez egyhangú támogatást" - idézett a sajtó uniós forrásokat.

A 62 éves belga kormányfő szóvivője nem kíván kommentárt fűzni az információkhoz. Van Rompuy, aki Bajnai Gordon miniszterelnökkel és José Luís Zapatero spanyol kormányfővel közös sajtótájékoztatón vett részt múlt csütörtökön, akkor egy ezzel kapcsolatos kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az unió irányítása továbbra sem egy személy felelőssége marad, hanem az intézmények közti egyeztetéseken dől el.

A jövő év második felében Belgium tölti be az EU soros elnöki posztját, és Van Rompuy azt mondta, nem érezné presztízsveszteségnek, ha akkor már nem ő, hanem az új EiT-elnök irányítaná a kormányfői tanács munkáját.

Tény azonban, hogy Van Rompuyre jelenleg a belga belpolitikai színtéren is kemény feladatok várnak, márpedig a tavalyi kormányfőváltáskor is ő bizonyult az egyetlen személynek, aki képes lehet úrrá lenni a flamand-vallon nézeteltéréseken, amelyek időről időre Belgium szakadásával fenyegetnek. Legsürgetőbbnek most a Brüsszel környéki települések választási rendszere miatt kiújult vita rendezése tűnik: a sajátos belpolitikai szerkezetet átalakítva a többségi flamandok szeretnék megszüntetni azt a lehetőséget, hogy a vallonok azon a környéken vallon pártokra szavazzanak, amihez a franciaajkúak ragaszkodnak.