A halálhír kihirdetése után egész Szerbiában megkondultak a harangok. A közszolgálati tévé a pátriárka életét bemutató dokumentumfilmeket kezdett sugározni. Borisz Tadics szerb elnök az egész nemzetet összetartó személyiségként méltatta az elhunytat.

A Gojko Sztojcsevics néven egy kelet-szlavóniai kis faluban született Pavle 76 éves korában, 1990-ben került a jelentős befolyással rendelkező szerb ortodox egyház élére. Előtte 33 éven át volt a Koszovót is magába foglaló raska-prizreni egyházmegyét irányító püspök.

Egyházfői megbízatása kezdetén már nagy volt a feszültség az akkori Jugoszlávia ortodox, katolikus és muzulmán népei között. Bírálói a szemére vetik, hogy nem fékezte meg a horvátokkal és a bosnyákokkal szembeni szerb nacionalizmust szító keményvonalas püspököket és papokat.

© MTI

A délszláv háborúk után Pavle gyakrabban szólalt meg közéleti ügyekben, nyíltan bírálta Szlobodan Milosevics akkori elnök politikáját. Milosevics bukása után a protektorátussá vált Koszovónak szentelte a legtöbb idejét. Noha hivatalosan haláláig ő állt a szerb ortodox egyház élén, betegsége miatt 2008 óta Amfilohije püspök - a dogmatikusok szárnyának vezetője - vitte az ügyeket.

Pavle pátriárka utódát titkos szavazáson választja meg a szerb ortodox egyház püspökeinek gyűlése; a konklávén a 40 püspök legalább kétharmadának jelen kell lennie. Egyelőre nem lehet tudni, ki lesz az utód, igaz, Amfilohije püspök a poszt első számú várományosa. Megfigyelők szerint a Pavléhoz hasonlóan mérsékelt püspökök lemondanának a megbízatásról cserébe azért, ha nagyobb befolyásra tehetnének szert a szent szinódusban, a pátriárka mellett működő legfőbb egyházi hatóságban. A testületben a jelenlegi szerb kormány szerintük túlságosan nyugati irányvonalát ellenző dogmatikusok vannak többségben.