Dubaj rendőrfőkapitányának tájékoztatása szerint tizenegy, európai útlevéllel utazó személy - hat brit, három ír, egy-egy francia és német - vett részt Mahmúd Abder-Raúf al-Mabhúh meggyilkolásában. A britek azonban - akik közül többen Izraelben élnek - brit lapoknak és a BBC-nek szerdán rendre cáfolták, hogy részük lett volna a rajtaütésben.

Az egyik megnevezett, a 42 éves Paul Keely - aki Angliában született, de 15 éve egy észak-izraeli kibucban él - a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerda kiadásának azt mondta: két éve el sem hagyta Izraelt, Dubajban pedig egyáltalán nem járt. Keely közölte: amikor először hallotta nevét az üggyel kapcsolatban, azonnal megnézte, hogy nem lopták-e el az útlevelét, de az okmány a helyén volt.

Keely édesanyja, aki ma is az angliai Kentben él, azt mondta a brit lapnak: a dubaji hatóságok által a "Paul Keely" nevű gyanúsítottról közzétett fotó "hasonlít" az ő fiához, ami szerinte arra vall, hogy fia személyazonosságát felhasználták, éppen azért, mert hasonlít az egyik merénylőhöz.

Egy másik megnevezett brit, a Jeruzsálem közelében élő 31 éves Melvyn Adam Mildiner elmondta: a nevével közzétett kép nem őt ábrázolja, útlevelében nem ez a fotó van, és dubaji pecsét sincs az okmányban, mivel soha nem járt az emírségben.

Több más megnevezett brit a szerdai Daily Mailnek nyilatkozott, szintén egyöntetűen cáfolva, hogy bármi részük lett volna a Dubajban történtekben. A brit külügyminisztérium már közölte, hogy véleménye szerint hamisított brit útlevelekről van szó, és vizsgálatot indított az ügyben.

A szerdai The Daily Telegraph kommentárja szerint ha Izrael elismerné felelősségét a merényletért, az veszélybe sodorhatná az izraeli titkosszolgálat, a Moszad és Nagy-Britannia "egyébként is ingatag" megállapodását hírszerzési információk megosztásáról. A lap felidézi, hogy az együttműködés a múltban sem volt problémamentes: Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő 1987-ben leállította a Moszad nagy-britanniai tevékenységét, miután a szervezet Londonból indított műveletet az izraeli atomtitkokat kiszivárogtató Mordeháj Vanunu elrablására.

Vanunut, a dimonai nukleáris üzem volt alkalmazottját - aki a The Sunday Times című brit lapnak részleteket árult el az izraeli atomprogramról - 1986-ban Londonból Rómába csalták, onnan pedig Izraelbe vitték, ahol 18 évet töltött börtönben.