A lap szerint a WikiLeaks által megszerzett (és előzetesen más sajtóorgánumnak, a brit Guardiannak és a német Spiegelnek is eljuttatott) csaknem 91 ezer, Afganisztánnal kapcsolatos amerikai - katonai és diplomáciai - titkos dokumentum azt bizonyítja, hogy Pakisztán aktívan együttműködik az afganisztáni lázadókkal. Emellett eddig nem ismert információk lelhetők fel a dokumentumokban az afgán civil áldozatokról, a tálib vezérek elfogására és kiiktatására indított akciókról. A háborús dokumentumgyűjtemény 2004 januárja és 2009 decembere közti titkos anyagokat foglal magába.

A tengernyi adatot tartalmazó kiszivárogtatott anyagból a Guardian 300 incidenst interaktív térképen mutat be, amelynek segítségével a balesetek mellett az afganisztáni és koalíciós erők tévedésből elkövetett támadásairól, és a civil áldozatokat követelő incidensekről egyenként tölthetőek le a WikiLeaks titkos dokumentumai:

Kattintson a Guardian interaktív térképéhez!

Guardian

Pakisztán washingtoni nagykövete, Huszain Haqqani a BBC szerint tagadta, hogy a pakisztáni hírszerzés támogatta volna a tálibokat. "Úgy gondolom, az amerikai vezetés tudja, mit tesz Pakisztán" - mondta a külügyminiszer, aki szerint országa az elmúlt két évben nagy árat fizetett, több pakisztánit, köztük katonai vezetőket és hírszerzési vezetőket öltek meg a terroristák. "Nem hagyjuk, hogy egy ilyen dolog eltérítsen minket" - tette hozzá a kiszivárogtatott dokumentumokra utalva. 

Az USA-nak nem tetszik

A Fehér Ház élesen elítélte a dokumentumok kiszivárogtatását, amely a kormány szerint a nemzetbiztonságot, illetve amerikaiak életét is fenyegeti. Jim Jones, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közleményében azt írta, hogy "ezek a felelőtlen kiszivárogtatások" nem változtatnak Washington jelenlegi elkötelezettségén, hogy elmélyítse kapcsolatait Pakisztánnal és Afganisztánnal.

William Hague brit külügyminiszter az ügy kapcsán azt mondta: még nem ismeri a részleteket, de bízik abban, hogy a kiszivárogtatás nem okoz kárt az afganisztáni nemzetközi erőfeszítéseknek. "Afganisztánban óriási haladás ment végbe, de még mindig hatalmas feladatok tornyosulnak előttünk" - mondta a konzervatív politikus. Nagy-Britannia 9500 katonát állomásoztat Afganisztánban, a külügyminiszter szerint a csapatok nem kerültek veszélybe a kiszivárogtatás miatt, tekintve hogy a nyilvánosságra hozott iratok közül a legfrissebb is hét hónappal ezelőtti.

A kabuli kormányzatot nem lepte meg a pakisztáni katonai titkosszolgálat és a tálib szélsőségesek kapcsolatáról kiszivárogtatott dokumentumok tartalma. "Meghökkentő a felfedett dokumentumok hatalmas mennyisége, de a tartalmuk nem lepett meg minket. (Hamid) Karzai elnök reakciója az volt, hogy ez nem újdonság számunkra" - idézték a hírügynökségek Vahid Omar elnökségi szóvivőt.

A WikiLeaks alapítója, Julian Assange hétfőn Londonban azt mondta, hogy nincs oka kételkedni a jelentések megbízhatóságában, és mivel a kiszivárogtatott iratok közül a legfrissebb is 2009 év végéről származik, nem áll fenn a valós veszélye annak, hogy károkat okoznak. "Mindent megtettünk, hogy csökkentsük ennek kockázatát" - tette hozzá.

Irakról is szivárogtattak

Az egyebek mellett a kormányzati korrupció ellen küzdő, svédországi székhelyű WikiLeaks tette közzé idén tavasszal azt a botrányossá vált, és addig titkos amerikai katonai videófelvételt is, amelyen az látható, amint egy amerikai katonai helikopterről civileket, köztük két hírügynökségi fotóst lőnek le Bagdadban 2007-ben.

A támadást megörökítő felvételt a WikiLeaks szerint a felkelőkre vadászó két Apache helikopter egyikéről rögzítették. A felvételen az volt hallható, amint a legénység tagjai az előttük zajló utcai jelenetről beszélgetnek, egyikük szerint az utcán látható személyeknél AK-47-es fegyverek és vállról indítható gránátvető van. A legénység egy másik tagja szerint az utcán tüzelni kezdtek – erre a helikopterek egyike is tüzet nyitott az utcán állókra.

A videó közzétele után nemzetközi szervezetek újabb, független vizsgálatot követeltek az ügyben. Júniusban a WikiLeaks alapítójának azt tanácsolták, hogy ne utazzon az USA-ba, az oldal ügyvédei pedig felvették a kapcsolatot az amerikai kormánnyal, miután felmerült, hogy egyes anyagaik az amerikai hírszerzés egyik elemzőjétől származhattak.

Egy, a támogatóknak és a sajtó tagjainak nem sokkal korábban elküldött e-mailjében Julian Assange azt írta, hogy a WikiLeaks újabb katonai felvételt tesz majd közzé, amelyen egy afganisztáni falu ellen intézett, sok civil áldozatot követelő 2009-es amerikai támadás látható. A Garani elleni légicsapásban annak idején 140 civil - közöttük 92 gyerek - vesztette életét.