A kilenc ellenzéki elnökjelölt 0,39 és 2,43 százalék közötti eredményeket ért el, a választási részvétel pedig meghaladta a 90 százalékot. Négy évvel ezelőtt, 2006-ban Lukasenka a voksok 83 százalékát söpörte be.

A központi választási bizottság a végeredmény kihirdetése előtt közölte, hogy elutasította Grigorij Kosztuszjev ellenzéki elnökjelölt panaszát, amelyben a december 19-i elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte. Kosztuszjev szerda este az őrizetbe vett elnökjelöltek nevében adta át beadványát.

Ligyija Jermosina, a bizottság elnöke elmondta, hogy a testület álláspontja szerint a Kosztuszjev által átadott videó- és hangfelvételek nem tartalmaztak olyan tényeket, amelyek azt bizonyították volna, hogy az elnökválasztás eredményét befolyásoló törvénysértések történtek.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok csütörtökön közös nyilatkozatban figyelmeztette a minszki vezetést, hogy felülvizsgálja a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait, ha a volt szovjet köztársaság nem javít az emberi jogok helyzetén.

Csehország, Lengyelország, Németország és Svédország külügyminisztere pénteken felszólította az Európai Uniót, hogy a vitatott elnökválasztás és az ellenzék elnyomása miatt hagyjon fel a közeledés politikájával Fehéroroszországot illetően.

A négy EU-tagállam úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a demokratákkal és a kormányon belül azokkal kell elmélyíteni a tárgyalásokat, akik helytelenítik az ország által tett végzetes fordulatot.

Az Európai Parlamentben január 12-re összehívták a külügyi bizottságot, az emberi jogok albizottságát és a Fehéroroszország ügyében illetékes küldöttséget, hogy Jerzy Buzek EP-elnök jelenlétében megvitassák az elnökválasztás és az ellenzéki tüntetés szétverése után kialakult helyzetet.

Buzek pénteken kiadott közleményében a politikai okokból bebörtönzött személyek azonnali szabadlábra helyezésére, valamint az újságírókat és a civil társadalom képviselőit sújtó erőszak beszüntetésére szólította fel a fehérorosz hatóságokat.