A katasztrófa következtében a szövetségi állam otthonainak egynegyedét árasztaná el a víz és nagyjából 300-400 milliárd dollár közötti kár keletkezne - derült ki a szakemberek legfrissebb jelentéséből, amely a szükséges megelőző intézkedések kidolgozását célzó, múlt hét pénteken lezárult konferencia eredményeit foglalja össze.

A Kaliforniát sújtó korábbi áradások kiterjedésének, a légköri előrejelzések és az állam földtani történetének egybevetésével a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a vihar pusztításának mértéke négyszer-ötször nagyobb lenne annál, amelyet egy hatalmas földrengés okozna a térségben. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) kutatói szerint az állam geológiai történetében sokszor volt már példa hasonló környezeti katasztrófákra, és a mostani fenyegetést is egy nagyjából 150 éve szunnyadó vihar jelenti.

A The New York Times internetes hírportáljának adott interjújában Marcia K. McNutt, az intézet vezetője elmondta, hogy 1861-62 között a kaliforniai központi völgynek mintegy 482 kilométeres szakaszát öntötte el a víz. Az áradások olyan súlyosak voltak, hogy az állam székhelyét San Franciscóba helyezték át, és az akkori kormányzónak is csónakkal kellett érkeznie a saját beavatási ceremóniájára.

Az adatok szerint hasonló szuperviharok tomboltak a térségben 212, 603, 1418 és 1605-ben is. A légköri hőmérséklet emelkedésének következtében egyre változatosabbá váló időjárási minták miatt mostanra ismét megnőtt egy szupervihar kialakulásának kockázata. A kutatók által készített modell szerint a vihar akár negyven napig is eltarthatna és nagyjából 3 méternyi csapadékkal árasztaná el az államot.

A fejlett műholdas képalkotásnak köszönhetően a szakembereknek nemrég sikerült azonosítaniuk a szupervihar egyik katalizátoraként szolgáló "légköri folyó" nevű jelenséget is, amely a Csendes-óceán trópusi területei felől a Nyugati-partok felé áramló, nedvességben gazdag légáramlatot jelent.

A szupervihar során óránkénti 200 kilométeres szelek süvítenének végig az államon és földcsuszamlások is kialakulnának. "Ilyen vihar csak minden száz, vagy kétszáz évben következik be, ezért egy kategóriába tartozik a Szent András-törésvonal rendszerében jelentkező hatalmas földrengésekkel" - mondta Lucy Jones, az USGS összetett környezeti katasztrófákkal foglalkozó részlegének vezető kutatója.