Siker és vereség címmel közölt rövid kommentárt csütörtökön a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar médiatörvény ügyében született brüsszeli döntésről. Georg Paul Hefty rovatvezető Orbán Viktor miniszterelnök sikerének tulajdonítja, hogy az Európai Bizottság beérte a médiatörvény néhány csekély módosításával. Brüsszelnek a sajtó kereskedelmi értelemben vett szabadsága volt a fontos. Az újságírói szabadságot tekintve Európa tarka mező, amelyen ezernyi szabályozás virul, s ezek között a magyar sem csúnyább, mint a többi - vélte.

Ugyanakkor Orbán intőt kapott az Alkotmánybíróságtól, amely júniustól megtiltotta állami alkalmazottak gyorsított elbocsátását. Ám a nagy személyi változások addigra úgyis lezárulnak. Az Alkotmánybíróság ítélete arra inti a kormányt, hogy végre Magyarországon is meg kell kezdeni a hivatásos köztisztviselői kar kiépítését.

A Bizottság kapitulál címmel szentelt kommentárt a médiatörvénynek a liberális Süddeutsche Zeitung. Michael Frank szerkesztő rámutat: egy, az EU-ba törekvő államnak egyáltalán nem lenne szabad médiahatósággal és médiatanáccsal rendelkeznie, mert az sértené a csatlakozási kritériumokat. Magyarország azonban már tagja az uniónak - így a fenti testületek hirtelen érinthetetlenek lettek.

Az Orbán-kormány belement néhány problematikus passzus módosításába, ám elvi kérdéseket, így a sajtószabadság szempontjából létfontosságú forrásvédelmet és a nevezett testületek teljes körű hatalmát ez nem érinti. Vajon hogy fog kinézni a valóságban a népcsoport elleni uszítást tiltó rendelkezés? Orbán kormányfő a parlamentben "a magyar nép megsértésének" minősítette a médiatörvényt érő bírálatokat. Az Orbán pártja által totális mértékben uralt ellenőrző testület ezt ugyanígy láthatja, uszításként értékelve a kormányt érintő bírálatot - és megbüntetheti. Az ilyen konstrukcióban rejlik a veszély - állapította meg a cikkíró.