Donald Tusk lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök társházigazdája lesz az Európai Unió keleti partnerségi politikájáról tartandó csúcstalálkozónak - közölte pénteken újságírókkal Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetője.

Elmondta, hogy az eredeti elképzelések is erről szóltak: a május végére Magyarországra tervezett találkozón a magyar kormányfő mellett a lengyel miniszterelnök is házigazda lett volna. Az időpontot és a helyszínt logisztikai okokból megváltoztatták ugyan, és így a csúcsot ősszel Lengyelországban rendezik meg, a társházigazda-koncepciót azonban megőrizték.

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy Lengyelország - Svédországgal együtt - magának az uniós keleti partnerségi politikának a kezdeményezője volt. A mostani magyar és a következő lengyel EU-elnökség egyébként is szorosan együttműködik egymással, és ezt a szoros együttműködést azzal is kifejezésre kívánják juttatni, hogy közösen látják vendégül a csúcstalálkozó résztvevőit - tette hozzá.

Györkös újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar elnökség egyáltalán nem érez "frusztrációt" amiatt, hogy a találkozót nem Magyarországon rendezik meg. A magyar elnökségre így is számos jelentős kihívás vár - jegyezte meg. Megerősítette az előző napi bejelentést, miszerint a halasztásnak az volt az oka, hogy a május végi időpont más nemzetközi rendezvényekkel ütközött volna. Ezek egyike - mondta - a G8-ak deauville-i találkozója. 

A nagykövet - ugyancsak újságírói kérdésre válaszként - leszögezte: a csúcstalálkozó elhalasztása semmilyen módon nincs összefüggésben a mediterrán térségben zajló eseményekkel. Azt ugyanakkor megállapította, hogy az Európai Unió szomszédsági politikájának jövőjét illetően "kihívást jelentenek" a Földközi-tenger mentén fekvő arab országokban megindult változások.

Az EU szomszédsági politikája két pilléren - a délin és a keletin - nyugszik. Az EU-országok külügyminiszterei vasárnap este Brüsszelben munkavacsorán vitatják meg az egyiptomi fejleményeket, majd hétfőn egész nap tanácskoznak számos kérdésről. Diplomáciai források szerint várhatóan felmerül a szomszédságpolitika jövőbeli alakításának a kérdése is.

Az eddigi gyakorlat szerint az EU a szomszédságpolitikára szánt támogatási összegeket nagyjából kétharmad-egyharmad arányban osztotta el a déli, illetve a keleti partnerségi programok között. A tagországok egy része egészen a közelmúltig azt szorgalmazta, hogy az arányt módosítsák a keleti partnerségi programok javára. Az új helyzetben, az arab mediterrán térség demokratikus irányú elmozdulása nyomán azonban - mondták brüsszeli diplomaták - éppen ellenkező irányú törekvések fogalmazódnak meg, például a franciák részéről.

Mint arról beszámoltunk: elhalasztják az Európai Unió május 27-re tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, és a rendezvényt az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg. 

A tervezett időpontban számos más nemzetközi eseményt is tartanak. Ezért a magyar elnökség és a soron következő lengyel elnökség konzultált Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, és azt kezdeményezte, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót tegyék át az év második felére, Lengyelországba. "Az időpont és a helyszín megváltoztatásának okai tisztán logisztikai jellegűek" - hangsúlyozta Hajdu Márton, a magyar elnökségi szóvivő.