Az állambiztonsági apparátust feloszlatják, és létrehozzák a Nemzetbiztonsági Erőt, amelynek az lesz a feladata, hogy az alkotmánnyal összhangban szavatolja a belső biztonságot, és küzdjön a terrorizmus ellen. Szolgálatát úgy kell végeznie, hogy "ne avatkozzon bele az állampolgárok életébe, és hagyja érvényesülni a politikai nézeteik kifejtésére vonatkozó jogukat". Az új szervezet tagjainak kiválogatása és kinevezése ezután fog megtörténni. 

A brutalitásáról hírhedtté vált állambiztonsági szervezet tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult azoknak a tüntetéseknek a kirobbanásához, amelyek február közepén Hoszni Mubarak elnök lemondásához vezettek. Feloszlatása a megmozdulások résztvevőinek egyik legfontosabb követelése volt. Az állambiztonság kiterjedt jogosítványokkal rendelkezett, az élet minden területén - az egyetemi választásoktól a közszolgálati kinevezésekig - beleszólt a történésekbe. Akik összeütközésbe kerültek vele, azokkal szemben gyakran alkalmazott kínzást. 

Feloszlatását újult erővel kezdték követelni azután, hogy március elején tiltakozók országszerte megrohamozták a szervezet irodáit, s a kínzásokat, a kiterjedt belső kémtevékenységet igazoló iratokra bukkantak. Az állambiztonsági szervezet vezetőjét letartóztatták, s vizsgálat indult ellene annak kiderítésére, hogy adott-e utasítást a Mubarak elleni tüntetések résztvevőinek megölésére. További 47 személyt dokumentumok megsemmisítésének gyanúja miatt vettek őrizetbe.