Az arabok, kurdok, törökök és más nemzetiségek által vegyesen lakott, az észak-iraki kurd autonóm területen éppen csak kívül eső, jelentős olajmezők felett elterülő Kirkuk sorsa az egyik legvitatottabb kérdés Irakban.
   
Kirkuk tartományi kormányát éveken át az északi kurd övezetet ellenőrző befolyásos kurd pártok irányították, amelyek szeretnék e várost is a kurd régió részévé tenni, amit az arab és a török lakosok viszont elleneznek.
   
Kirkuk kurd kormányzója és a tartományi tanács vezetője márciusban lemondott, politikai ellenfeleik szerint azért, hogy enyhítsék a két fő kurd párttal szembeni általános elégedetlenséget.
   
Helyükre a tartományi tanács kedden Nadzsimeldin Karim személyében kurd kormányzót és Haszan Toran személyében türk tartományi tanácsi vezetőt választott. A tanács arab tagjai bojkottálták a szavazást, s panaszt emeltek a bagdadi központi kormánynál a város "arab alkotórészének" háttérbe szorítása miatt.
   
Kirkukban korábban népszavazást terveztek, amely kimutathatta volna, hogy a kurdok képezik a helyi legnagyobb nemzetiségi csoportot - tovább erősítetve a település és olajmezői iránti kurd igényeket -, ám az arabok és törökök ellenkezése miatt többször elhalasztották. Ez utóbbiak azt állítják, a kurdok saját nemzettársaikkal telepítik be a várost, míg a kurdok azzal vágnak vissza, hogy Szaddám Huszein néhai diktátor uralma alatt, a 80-as és a 90-es években arabokat telepítettek Kirkukba az ország déli részéből.