Le kell szögezni, hogy sem az Európai Parlamentnek, sem bármely egyéb uniós intézménynek mindaddig nincs semmiféle jogalapja a magyar alkotmány előkészítésébe, illetve az alkotmányozás folyamatába beavatkozni, amíg a leírtak nem mennek szembe az Unió jogszabályaival, alaptörvényeivel és mindazokkal a nemzetközi vállalásokkal, amelyeket Magyarország elfogadott. Ez - mint ahogy nemrég a magyar médiaszabályozás kálváriája kapcsán világossá vált Magyarországon - igen tág teret biztosít az új magyar alkotmány előkészítőinek. Ráadásul miután nemzeti alkotmány létrejötte körül évtizedek óta nem kellett bábáskodnia az európai honatyáknak, a magyar kormány törekvésének nyomon követése távolról sem tekinthető rutinfeladatnak Brüsszelben.

Ennek megfelelően az alkotmányozási folyamatra, amely alig több mint egy hónap alatt jut el az első nyilvánossá vált alkotmánytervezettől a végleges szöveg megszavazásáig, igen gyorsan nemzetközi szakmai, illetve jogvédő szervezetek is negatívan reagáltak. Az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő testülete, a Velencei Bizottság a nemzetközi szervezetek közül elsőként fogalmazta meg negatív véleményét a rohamtempó, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása és a folyamat átláthatóságának hiánya miatt.

Emellett az Európa Tanács monitoring bizottsága már az év elején a médiatörvény nyomán két svéd (néppárti és szocialista) képviselő kezdeményezésére vizsgálatot indított a magyar demokrácia helyzetének vizsgálatára. A közeljövőben a Velencei Bizottság az új alkotmányra és létrejöttének körülményeire koncentráló jelentése mellett közzéteszik az ET monitoring bizottságának Magyarországra vonatkozó “demokrácia-helyzetjelentését’ is. Előbbit a szervezet lapunk kérdésére június 17-18-ára valószínűsítette, amit május 18. és 20. között a jelentéstevők budapesti látogatása előz meg. Utóbbival pedig a Velencei Bizottság jelentésének bevárása után, várhatóan még nyár előtt jön ki az Európa Tanács két raportőre, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh néppárti Jana Fischerová.

S noha az Európa Tanács ajánlásai nem kötelező érvényűek, figyelmen kívül hagyásuk újabb politikai pofonokat hozhat az Orbán-kormánynak.

Az Európai Bizottság negatív kritikáitól kevésbé kell tartania Budapestnek - vélték a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó források. Az amúgy is néppárti túlsúllyal működő Barroso-kabinet ugyanis lehetőség szerint próbál minden olyan lépést elkerülni, amellyel magára haragíthatná a tagállamokat. Ennek megfelelően a valamikori belga kormányfő, Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának (ALDE) vezetőjéhez intézett válaszában José Manuel Barroso EB-elnök kijelentette, hogy az alkotmányozás teljes egészében az országok népére és intézményeire tartozik. Az EP plenáris ülése előtti felszólalásában azonban Barroso ígéretet tett rá, hogy testülete figyelemmel fogja kísérni a magyar alkotmányról szóló vita fejleményeit. A liberális vezető - aki EB-vizsgálatot szorgalmazott - úgy véli, a tervezet az EU-alapszerződés második cikkében rögzített európai alkotmányos elvvel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.

Mivel az Unió a legitimitását a tagállamokból nyeri - amelyeknek jogi alapjuk az alkotmány - szinte támadhatatlan az EU szemszögéből egy nemzeti alaptörvény - vélekedtek lapunknak szakértők szerint. Ehhez hasonló volt korábban Szájer József néppárti (fideszes) EP-képviselő érvelése is. A hvg.hu forrásai szerint öngól lenne a Barroso-kabinet részéről a magyar alkotmányon fogást keresni. Egy hasonló "normakontrollon" ugyanis számos más tagállam alaptörvénye is leszerepelhetne, ami Brüsszel ellen hangolhatná az amúgy sem éppen föderációtámogató hangulatban lévő Huszonheteket.

"A szocialisták brüsszeli hazugsággyára"?

Nem igaz viszont a Fidesz EP-delegációjának a minap közzétett nyilatkozata, amely szerint az MSZP EP-képviselői álltak azon javaslat mögött, amely az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságának hétfői ülésére napirendre tűzte volna az alkotmányozás ügyét. Értesüléseink szerint az európai szocialista frakció - Martin Schulz pártelnök EP-elnöki ambíciói miatt - óvatosabb az alkotmányozás folyamatának folyamatos nyomon követésével, és inkább a végleges normaszöveg ismeretében fogalmazná meg véleményét. Göncz Kinga - a Fidesz EP-frakciója szerint “sorozatosan csúsztatásokkal és hazugságokkal a magyar EU-s elnökséget lejáratni igyekvő” - szocialista EP-képviselő a hvg.hu-nak elmondta: a szociáldemokrata EP-frakció nemhogy nem volt kezdeményezője, de utolsóként csatlakozott a leszavazott szakbizottsági kezdeményezéshez. Ezzel egybevág, hogy parlamenti források szerint a liberálisok álltak elő a bizottsági napirendre tűzés ötletével, miután több képviselő is aggodalmának adott hangot a Szájer József vezette magyar néppárti delegáció által kezdeményezett alkotmány-meghallgatás után.

A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet azóta több közleményben és nyílt levélben jelezte felháborodását, amiért a kormány az alkotmánytervezet olyan fordítását juttatta el Brüsszelbe, amelyből az eredeti változat fontos részei kimaradtak. Így mindenekelőtt - ahogyan a kormány magyarázta: véletlenül - kimaradt az erős keresztény áhítattal átitatott preambulum és az is, hogy az új alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott alkotmány jogfolytonosságát. De nem világos az angol szöveg alapján az sem, hogy bevezetnék a tényleges életfogytiglani büntetést, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete a szervezet elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint. Ráadásul az első angol fordítás szerint csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok rendelkeznének választójoggal, aminek a valós tervezet szövege tételesen ellentmond.

Végül a tervezet kísérőszövegében hamisan tíz hónapja zajló konzultációról beszél a kormány, nem beszélve az olyan csúsztatásokról, mint hogy a Fidesz-KDNP már a választási kampány során egyértelművé tette alkotmányozási szándékát az esetleges kétharmad birtokában. A polgároknak kipostázott feleletválasztós kérdéssort mint széles körű "nemzeti konzultációt" mutatta be a kormány, miközben olyan alapvető kérdéseket nem tett fel benne, mint hogy szükség van-e a szavazók szerint új alkotmányra. Jól érzékelteti a Fidesz szervezte EP-meghallgatás cinizmusát, hogy egy népszavazás kiírását firtató kérdésre válaszolva az egyik magyar képviselő azt mondta: azért nem írják ki a referendumot az alkotmányról, mert az "populizmusra adhat okot”.

Az április 18-i budapesti parlamenti szavazás előtt így mindössze egy "ellenfél nélküli" mérkőzésen kell az uniós porondon megméretnie magát az alkotmány brüsszeli atyjának, Szájer Józsefnek. Az EP alkotmányügyi bizottsága ugyanis meghallgatja a frakcióvezetőt - ide a a hvg.hu értesülései szerint meghívták a baloldali elfogultsággal távolról sem vádolható Sólyom László ex-államfőt is, ő azonban visszautasította a lehetőséget.

Folk György/Brüsszel