A berlini polgári napilap a Der Tagesspiegel szerdai számának vélemény rovatában "Különös módon idegen " címmel jelent meg írás az új magyar alkotmányról.

"Elég, ha elképed az ember? Vagy aggódjunk komolyan? Miután Magyarország elnöksége ünnepén elijesztette EU-Európát problematikus sajtótörvényével, most új alkotmányt készít elő – de az is tele van furcsaságokkal. Meglepő már a vágta-ütem is, amelyben elfogadtatják. Alig kezdődött meg a parlamenti vita, de már 18-án elfogadják – ezért mondják azt megfigyelőknek, hogy a most olvasható változat még nem a végleges. S az alkotmány csak 2012 január elsejével lép majd életbe" – írja a Der Tagesspiegel szerdai számában Hermann Rudolph.

A cikk - melyet a 168 Óra idéz - szerzője így folytatja: "az új alkotmány iránti vágyat meg lehet érteni, ha tudjuk, hogy az érvényes régi – bár azt demokratikusan és maradéktalanul felújították – még 1949-ből, azaz a kommunista diktatúra idejéből származik. Ám az új művet annak a legyőzést célzó támadásnak enyhén gyanús szaga lengi körül, amellyel Orbán Viktor és polgári szövetsége 2010 tavaszi választási győzelme után rontott neki a politikai rendszernek. Az akkor megszerzett kétharmados többség nyomja rá a bélyegét a több, mint 50 cikkelyre – a tisztségek betöltésétől a végrehajtásra vonatkozó törvényekig".

"A forradalomnak, amelyet Orbán e választási eredményben látni kíván, testet kell öltenie az alkotmányban. Ám mindenekelőtt a mű formája elképesztő. A helyen, ahol más országok preambulumot szerepeltetnek, sajátságos alakzat keletkezett, 'Nemzeti hitvallás' címmel. Egy alkotmánybíró az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatra hivatkozva próbálta megmagyarázni. Ám ez a szöveg más anyagból van, mint a felvilágosult állami akarat nagy bizonysága. Bevezetőben kifejezésre kerül a büszkeség, hogy 'királyunk, Szent István' ezer évvel ezelőtt megalapította a magyar államot. Megemlékeznek a csatákról, amelyekben a magyarok Európát védték, István koronájáról, amelyet 'magyar szentkoronaként', az ország folyamatos fennállása megtestesüléseként jellemeznek, - s általában, fennkölt-nosztalgikus magyarképet festenek" - olvasható.

"Mi ez? Nemzeti zsoltár? Mélyenszántó alkotmány-líra? Nemzeti-romantikus alapvetése egy modern társadalomnak, amely Magyarországon kétségkívül létezik? Az ember nem igazán tudja, csak egy dolog biztos: ez a traktátum, amely - amint az alkotmányelvek katalógusa elrendeli – alapul szolgál az alkotmány értelmezéséhez, korunk Európájában sajátságosan idegen.Magyarországot úton vélhetnénk a tekintélyuralmi állam felé. Vagy ahhoz a felismeréshez küzdhetnénk el magunkat, hogy Magyarország igencsak különleges ország – nehéz történelemmel, szélsőséges politikai törésekkel s hajlammal arra, hogy hazafias mítoszokban ábrázolja magát. Még azt a szükségletet is meg lehet érteni, hogy tekintettel a közelmúltra s a jelen nehézségeire, a történelemre visszatekintve barkácsoljanak maguknak identitást. Ám ez nem fogja európai társaikat visszatartani attól, hogy ismét egyszer megkérdezzék: mi van a magyarokkal?" - zárul a cikk.