"Legalább egy közös van a magyar utakon köhögő, jóval a(z 1989-90-es) fordulat előtt gyártott kocsikban és Orbán Viktor kormányfő elegáns magánautójában: a Nagy-Magyarországot ábrázoló matrica díszeleg a farukon. Lehet, hogy a múlt dicső volt, de a jelen olyan kopott, hogy az egykori szépség hatalmi jelvényeivel kell megszépíteni" - írja a bevezetőben a berlini újság, mielőtt rátér a múlt héten elfogadott új alaptörvényre.

MTI/EPA/Olivier Hoslet

A preambulum "történeti lomtár és veszélyes fenyegetés egyben" - állapítja meg. Az új alkotmánnyal "állampolgári kötelezettség lett a nemzeti büszkeség, a kereszténység és a család", az alaptörvény rögzíti "az állami ideológiát, egyszersmind az ideológusokat is" - írja a szerző, majd kifejti: az "Orbánhoz hű tagokból" álló Költségvetési Tanács bármikor feloszlathatja a parlamentet, "ha csak a gyanúja is fennáll annak, hogy a büdzsé nem felel meg az új alkotmányos normáknak". Ez azokra a kormányokra is vonatkozik, amelyekben a Fidesznek nem lesz többsége - fűzi hozzá.

Az alkotmánybírákat lecserélték, a média szigorú sajtótörvény hatálya alá került, amelynek betartása fölött Fidesz-cenzorok őrködnek; "a társadalom mélyére hatoló változtatások sokak számára a legrosszabb félelmeken is túltesznek" - írja a konzervatív német lap. A Fidesz személyi tisztogatást hajtott végre a kutatóintézeteknél is, hamarosan Ungváry Krisztián történész munkahelye is megszűnik az 56-os Intézetben; a kutatóintézetet bezárják, "ahogy tették ezt eddig 39 másik alapítvánnyal" - írja a Die Welt, amely a cikkben többször idézi a történészt.

"Magyarország újraideologizálása nyomán élénk a sürgés-forgás a politikai jobbszélen. A Fidesz-médiában a Waffen SS dicsőítésétől a szokásos antiszemitizmusig minden megtalálható, amit a jobboldali radikális politikai konkurencia kíván" - írja a jobboldali újság. "A 17 százalékos Jobbik maga előtt hajtja a Fideszt, és aligha kell attól tartania, hogy rendre utasítják" - állapítja meg Jandl. "Északkelet-Magyarországon a cigánytelepeken megjelentek a Jobbik félkatonai alakulatai, és a fasiszta nyilaskeresztesek egyenruhájában félelmet gerjesztenek" - írja a Die Welt.

Magyarországon "tomboló változatlanság" van, "amely a múlt bonyodalmaiból és a jövő hiányából adódik" - írja a szerző. "Marad a rezignáltság vagy a félelem" - fűzi hozzá, majd leír egy esetet, amely két hete történt a budapesti könyvhéten. Egy újságírónő egy pódiumbeszélgetésen megkérdezte Per Olof Enquist svéd írót, a fesztivál díszvendégét, mi a véleménye a magyarországi helyzetről, mire "a szervezők súlyosan megfenyegették". "Aki még nem fél, annak virgácsot tesznek az ablakába. Művészeket rágalmaznak a Fidesz-közeli sajtóban, tudományos intézeteket zárnak be, vagy párthívekkel elfoglalják őket" - írja a német napilap.

Fülöp Máté

"A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben "nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A német lap leírja, hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a "liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a "zsidók" kódolt elnevezése.

"A történelem labirintusából éppen egy olyan, a történelemre vak cinikus akarja kivezetni a magyarokat, mint Orbán Viktor; azt hihetnénk, hogy ez egy tragédia" - írja a szerző. Esterházy Péter azonban - akinek még a szépapja sem beszélne úgy, ahogy az új alkotmány, "a magyar történeti-revizionista próza e darabja" hangzik - komédiát emleget egy interjúban. "Ebben a komédiában talán visszakapom a kastélyaimat" - zárja cikkét az írót idézve a Die Welt című berlini konzervatív napilap.