Valamennyi német újság idézte Angela Merkel kancellárt, aki az idegenellenességgel szembeni fellépésre szólított fel, és a gyűlöletet közös ellenségnek nevezte. A kancellár arra emlékeztetett, hogy a norvégiai merényletek indítéka a másság, mások gyűlölete volt.

Kattintson, tekintse meg oslói képeinket!

AP

Több politikus arra figyelmeztetett, hogy a nyugati társadalmakban a "magányos" tettesek elsősorban szélsőjobboldali ideológiák alapján követhetik el tetteiket. Mindennek alapján az egyik legfőbb tanulságnak nevezték annak felismerését, hogy a "gonosz" nem mindig külföldről érkezik.

Ennek kapcsán  a konzervatív CDU/CSU parlamenti frakciójának belbiztonsági szóvivője a gyanúsnak vélt személyek megfigyelésének szigorítását sürgette. Hans-Peter Uhl ismét követelte a telefon-, illetve internetkapcsolatok adatainak legkevesebb hat hónapos tárolását. Az erre vonatkozó, korábbi kormányhatározatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, és azóta a konzervatív-liberális koalíción belül éles vita van az új törvényt illetően.

Mentés Utoya szigetén - kattintson képeinkért!

AP

Uhl hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az internet fokozottabb ellenőrzésére van szükség. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke ezt azonban elutasította, hangoztatva: egy szabad társadalom csak akkor maradhat szabad, amennyiben a szabadságjogokat akkor sem dobja sutba, ha védekeznie kell.

A rendőrök szakszervezete ugyanakkor közvetve a konzervatívok álláspontja mellé állt. A szakszervezet elnöke egy hétfői interjúban sürgette, hogy egyfajta adatbankot hozzanak létre a "feltűnő" személyekről. Bernhard Witthaut szerint mindent meg kell tenni az olyan személyek ellenőrzésére, akik a társadalom számára tűrhetetlen ideológiát hangoztatnak. Azt azonban elismerte, hogy szászszázalékos biztonság ennek ellenére nem létezik.