Több, az arab világot támogató intézkedést hozott szerdán az Európai Bizottság a 2011-es éves akcióprogram keretében, ami nyomatékot ad az Európai Unió erőteljesebb közel-keleti fellépést célzó szándékának.

Egy szerdai közlemény szerint az EU 100 millió euróval támogatja a kairói szegények lakhatási körülményeinek fejlesztését, az álláslehetőségek bővítését, a környezetvédelmet, illetve a megújuló energiaforrások népszerűsítését. A program 1 millió egyiptomi javát szolgálja. Az egyiptomi fővárosban élők 60 százaléka szegénynegyedekben lakik, és nem jut hozzá ivóvíz-ellátáshoz, csatornázáshoz és hasonló alapvető szolgáltatásokhoz. 

Libanon 33 millió eurót kap igazságügyi rendszerének megreformálására, a környezetvédelmi politikák népszerűsítésére, valamint az önkormányzatok pénzügyeinek, adminisztrációs tevékenységének átláthatóbbá tételére. 

Az EU 71 millió euróval támogatja a jordániai oktatási rendszer fejlesztését és a megújuló energiaforrások népszerűsítését. A program célja oktatási létesítmények építése, továbbképzések szervezése, és a legszegényebb vidékeken élő gyerekek alapvető oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása. Az EU emellett nagy hangsúlyt helyez arra, hogy Jordánia teljesíteni tudja a 2007-2020-as energiastratégiájában vállaltakat. A közel-keleti ország ebben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti energiafogyasztását. 

Marokkó 139 millió eurós támogatásban részesül. Az összeget egy elmaradott északi térség fejlesztésére, a nők jogainak bővítésére, társadalomban elfoglalt helyzetük javítására, valamint az EU-marokkói partnerség keretében vállalt kötelezettségek megvalósítására fordíthatják. 

Algéria 34,5 millió eurót kap kulturális örökségének védelmére, illetve a közlekedéssel kapcsolatos jogi és intézményi környezet átalakítására. Emellett később további 23,5 millió eurós támogatás várható, amelynek célja a munkakörülmények és a fiatalok helyzetének javítása. 

Az arab országok támogatása mellett az EU fenntartja a diplomáciai nyomást Izraelre a közel-keleti békefolyamat kérdésében. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője augusztus eleje óta immár harmadszor fejezte ki aggodalmát a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepbővítések miatt. Ashton korábban jelezte: még az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt szeretne a térségbe utazni, hogy tárgyaljon a vitában álló felekkel. 

Izrael az utóbbi két hétben 2700 új lakás építését engedélyezte az 1967-ben megszállt területeken, amelyeket a palesztinok leendő államuk alapjának tekintenek. A terjeszkedés felháborította a Palesztin Hatóságot, amely a tárgyalások megfeneklése miatt arra készül, hogy szeptemberben az ENSZ-ben elismertesse a palesztin államot.