A nukleáris biztonsági akcióterv részleteiről egyelőre keveset tudni. A dpa német hírügynökség szerint több ország - közöttük Németország is - bírálja a tervet, mert az abban foglaltakat súlytalannak és nem eléggé kötelező jellegűnek tartja. A tervezetben például nincs szó arról, hogy kötelező jellegű biztonsági előírásokat érvényesítsenek a világszerte működő 432 atomreaktorban, sem arról, hogy rendszeres ellenőrzéseket tartsanak azokban.

A főigazgató szerint a tervezet reprezentálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben (NAÜ) tömörült több mint 150 ország véleményének sokszínűségét. Álláspontja szerint azonban ebben a kérdéskörben "a tettek, nem pedig a szavak számítanak". Úgy fogalmazott, hogy az akcióterv fontos lépést jelent előre. Leszögezte: a nukleáris biztonság gyors és érzékelhető javítására van szükség, hogy helyreállítsák a közvéleménynek az atomenergia iránti bizalmát.

Jukija az "atomcsempészet" elleni aktívabb fellépésre szólította fel az ügynökségben képviselt országokat. Bírálta a tagországokat azért, hogy csak lassan valósítják meg a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló megállapodás kiterjesztéséről 6 évvel ezelőtt elfogadott döntéseket. Kiemelte, hogy ennek a megállapodásnak a betartása lényegesen csökkentené annak veszélyét, hogy a nukleáris technika rossz kezekbe kerülhet.

A főigazgató kijelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség stabilnak tartja a fukusimai reaktorok állapotát. A japán atomerőmű jelentős részét március 11-én erős földrengés és szökőár rombolta le. Jukija szerint a reaktorokat a tervezetteknek megfelelően tudják ellenőrzés alá vonni. Japán arra készül, hogy januárig ellenőrzés alá vonja a reaktorokat.

Iránnal kapcsolatban kiemelte, hogy a bécsi székhelyű szervezetben növekvő aggodalmat kelt az iráni atomprogram lehetséges katonai vonatkozása. Arra hívta fel a figyelmet, az iráni hatóságok még mindig nem elégséges mértékben működnek együtt az ügynökséggel, hogy eloszlassák az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakat.