A Nagyszőlőshöz közeli településről a kedd esti műsorban elhangzott, hogy annak romák és ukránok lakta része élesen elkülönül egymástól, a határt betonlapokból emelt kerítés képezi, amelyet a helyiek „berlini falnak” neveznek. A riport szerint a helyi ukrán lakosok arra panaszkodtak, hogy a betelepült romák nem csak felvásárolják a házaikat, hanem igyekeznek elüldözni őket lakóhelyükről. Az adás riportere szerint Szőlősvégardó romák lakta részében az ukrán jogszabályokkal nem mindig egyező saját törvények és szokások uralkodnak. Idegen oda a lábát csak a rendőr és a bíró szerepét egy személyben betöltő Joszif Farkas cigányvajda engedélyével teheti be.

Az újságíró felvetésére, miszerint a falu ukrán lakosai azt állítják, a cigányok egy része drogterjesztésből, pénzhamisításból és fegyverkereskedelemből gazdagodott meg, Farkas ezt válaszolta: a településen élő valamennyi roma bádogosmunkát végez építkezéseken, de van, aki betonozással keresi a kenyerét.

A közel félig roma lakosságú, valamivel több mint négyezer lelket számláló Szőlősvégardó polgármestere, Andrij Deak a műsorban úgy nyilatkozott, hogy  a cigányok egyenrangú állampolgárai Ukrajnának, tehát joguk van ahhoz, hogy házakat vásároljanak, ha a tulajdonosaik eladják őket.

A falu ukrán lakosai elmondták, hogy a településen eredetileg mindössze három cigány család élt, de most már kétezren vannak. Az őslakosok közül sokan elköltöztek, mert – mint a nem roma lakosok állították – a cigányok azzal fenyegetőznek, hogy minden ukránt elzavarnak. A szőlősvégardói romák ezzel szemben azt hangoztatták, hogy csak a megszokott életüket szeretnék élni, hagyományaik megtartásával, s abban reménykednek, hogy ez a törekvésük megértésre talál ukrán szomszédaik részéről.

A kárpátaljai média beszámolói szerint hasonlóan feszült a viszony romák és ukránok között a Perecsenyi járásban fekvő Poroskő (Poroskovo) településen is, ahol a falu ukrán lakói nemrég polgárőrséget hoztak létre.

Kárpátalján, a tíz évvel ezelőtti ukrajnai népszámlálás adatai szerint, közel 15 ezer roma etnikumú lakos él, ám egyes szakemberek 30 ezerre becsülik a számukat.