A témáról ugyanaznap kiadott közleményben mind a Fidesz EP-delegációja nevében nyilatkozó Gál Kinga, mind az MSZP EP-delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU kettős mércét alkalmazzon tagállamaival szemben.

Miközben az unióhoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária az Európai Bizottság és az EU-tagállamok többségének értékelése szerint is eleget tesz a schengeni tagság kritériumainak, Hollandia és Finnország ellenállása miatt eddig nem született döntés a két ország befogadásáról a belső határellenőrzéstől mentes övezetbe.

A nagy többséggel elfogadott határozat szerint az uniós tagállamoknak félre kell tenniük a nemzeti populizmust, és kizárólag az előre megállapított csatlakozási kritérium alapján kell ítélkezniük. A képviselők felszólították az EU-tagországok állam- és kormányfőinek tanácsát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket Bukarest és Szófia csatlakozásának érdekében. 

Az EP már júniusban is megszavazott egy állásfoglalást, amelyben támogatta a schengeni övezet bővítését.

A szerdán lefolytatott plenáris vitában a képviselők túlnyomó többsége amellett érvelt, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét.

Gál Kinga hangsúlyosan emlékeztetett arra, hogy az unió korábban már sokszor követett el - később nehezen helyrehozható - hibát a kettős mérce alkalmazásával. Ezt szerinte most nem szabad megismételni.

Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy ez a mostani vita az európai szolidaritás válságát mutatja - azt, hogy még mindig vannak az unióban első- és másodrendű tagállamok. A képviselő közleménye szerint "elfogadhatatlan, hogy Finnország és Hollandia engedve a populista nyomásnak, olyan új feltételeket támaszt Románia és Bulgária számára, amelyekről korábban nem volt szó, és amelyeket jelenleg sem fogalmaztak meg pontosan".

A jobbikos Szegedi Csanád azt mondta felszólalásában: addig nem tudja támogatni Románia schengeni csatlakozását, "amíg a székely területi önrendelkezés vagy az érmelléki magyarok autonómiakérdése megoldatlan marad".

Írásos hozzászólásában Göncz Kinga (MSZP) azzal érvelt a román és a bolgár schengeni tagság mellett, hogy "ha valamire igazán nincs szüksége az Európai Uniónak a válság közepén, az épp a tagállamok közti bizalmatlanság és az indulatok növekedése".