Az európai egyesülés egyik fő zászlóvivőjének számít Genscher, aki 1974 és 1992 között, két hét megszakítással összesen 18 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország külügyminisztere. A Der Tagesspiegel című berlini napilap keddi számában megjelent írásában a politikus figyelmeztetett arra, hogy a tagállamok vezetőinek küszöbönálló csúcsértekezletükön gyors és egyértelmű döntéseket kell hozniuk, amelyek rövid időn belül megvalósíthatók.

Genscher úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi pénzügyi válságnak több oka van. A közvetlen okot az euróövezet egyes tagállamainak felelőtlen eladósodása jelenti. Ugyanakkor a válság kialakulásához hozzájárult a stabilitási kritériumok felelőtlen felpuhulása a kilencvenes években. Ehhez jön még az, hogy az euró bevezetése után nem helyeztek kellő súlyt egy közös európai gazdasági és pénzügyi politika kialakítására, valamint a globális pénzpiacok átláthatóságának és szabályozásának biztosítására - érvelt  a volt külügyminiszter.

Hans-Dietrich Genscher

AP

A 84 éves, de idős kora ellenére ma is rendkívül aktív Hans-Dietrich Genscher hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a pénzpiacok a kalandorok és a hozzá nem értők "játszóterévé" váljanak.  Úgy ítélte meg, hogy a mai helyzetben a fő kérdés az: "Több Európa, vagy kevesebb". Az egykori miniszter szerint a globalizáció csak egy választ tesz lehetővé, ez pedig a több Európa.

Írásában Genscher felsorolta az általa legfontosabbnak tartott teendőket. Első helyen az Európai Unión belüli stabilitási szabályok erősítését említette. A szigorúbb feltételeket, az automatikus szankciókat és az adósságfékeket ennek kapcsán elengedhetetlennek nevezte.

Második helyen a gyors döntések szükségességét hangsúlyozta a jelenlegi helyzet menedzselése, illetve mindenekelőtt a görög válság megoldása érdekében. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Európának egy cselekvőképes gazdasági és valutaunióvá kell válnia, és sürgette a pénzpiacok átláthatóságának, illetve szabályozásának biztosítását.

Hans-Dietrich Genscher úgy vélte, hogy nem szabad lebecsülni az elmúlt napok világméretű tiltakozásait. A tüntetők nem Európa  ellenségei és nem is "álarcos" szocialisták. Az emberek átláthatóságot és igazságosságot, egy igazságos világrendet akarnak, és tudni akarják, hová vezet az út - fogalmazott a volt külügyminiszter, aki szerint az állam- és kormányfőknek ebből kell kiindulniuk és a hétvégi csúcsértekezleten halaszthatatlan döntéseket kell hozniuk.