A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetésében a legfőbb változás, hogy elnökhelyettessé választották a török származású Aydan Özoguzt, aki az első bevándorló családból érkezett nő ebben a tisztségben. A kongresszus döntött a párt szervezeti reformjáról, ennek értelmében az elnökségben – amelynek taglétszámát 45-ről 35 főre csökkentették – a jövőben 15 százalékot kell elérnie a bevándorló családból érkezett politikusok arányának, az országos parlamenti választásokra tartományonként összeállított választási listákon pedig felváltva követik majd egymást női és férfi képviselőjelöltek.

Sigmar Gabriel, a legnagyobb német ellenzéki párt régi-új elnöke – aki az elvesztett 2009-es választás után vette át az SPD irányítását – a kongresszuson magabiztosan hangoztatta, hogy pártja kormányra készül és a 2013-ban soron következő választások után a Zöldekkel kíván koalícióra lépni. A két párt 1998 és 2005 között már kormányozta együtt Németországot. A pártelnök a Zöldekkel folytatott koalíció felújítása melletti kiállásával egyben elutasította a nyitást az SPD-től balra álló erők felé.

Nem dőlt el a német közvéleményt a szociáldemokratákkal kapcsolatban leginkább foglalkoztató kérdés, az, hogy ki lesz a párt kancellárjelöltje 2013-ban, ugyanakkor ez hivatalosan nem is volt része a háromnapos tanácskozás programjának. A legesélyesebbnek tartott politikusok trojkának nevezett csoportjába Sigmar Gabriel mellett Frank-Walter Steinmeier parlamenti frakcióvezető és Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter tartozik. Kommentátorok meggyőzőnek tartották mindhárom politikus szereplését, ugyanakkor úgy vélték, a legnagyobb hatású beszédet Helmut Schmidt volt kancellár mondta. 

A 92 éves politikus Németországnak az unióban és a válság megoldásában betöltendő szerepéről szólva úgy fogalmazott: „Európának együttérző szívre van szüksége.” Hangsúlyozta: számára „szinte hihetetlen”, hogy milyen hatalmas fejlődés ment végbe hazájában a második világháború vége óta, ezt a fejlődést pedig az Európai Unió tette lehetővé, ezért nincsen alternatívája az uniós integráció mélyítésének, ehhez pedig a közös államkötvény bevezetése is hozzá tartozik.