Az észak-afrikai országban kedden és szerdán tartották az alsóházi választások harmadik fordulóját. A Muzulmán Testvériség szombaton tudatta, hogy formációja, a Szabadság és Igazságosság Pártja a 498 tagú alsóházban a mandátumok 41 százalékát szerezte meg. Ily módon a Hoszni Mubarak elnöksége idején betiltott testvériség egyértelmű győztese annak, hogy februárban példátlan tömegtüntetésekkel megdöntötték Mubarak több mint három évtizedes hatalmát.

A testvériségnél sokkal radikálisabb szalafisták pártja, az an-Núr a mandátumok 20 százalékát kapta meg. Utóbbiak nem titkolják, hogy a demokráciát csak eszköznek és végső soron az iszlámmal össze nem egyeztethető berendezkedési formának tartják. Számukra a vallási iratok - mindenekelőtt a Korán - szó szerinti értelmezése a mérvadó. Bár az alsóház végleges összetétele várhatóan csak hetek múlva derül ki, valószínűtlen, hogy mérsékelni fogja az iszlamisták túlsúlyát.

Az iszlamista mozgalmak közel kétharmados többsége nagy riadalmat kelt a liberális egyiptomi pártok, valamint a keresztény közösség soraiban. A Muzulmán Testvériség - nyilván a közelgő hatalom felelősségének súlya alatt, továbbá a szalafistáktól való különbözőségük kidomborítására - nem győzi nyugtatni a külvilágot és világi, illetve kopt keresztény honfitársaikat.

A szenátorokat január 29-től kezdve választják meg. A várhatóan február végére teljessé váló törvényhozás soraiból a tervek szerint bizottságot hoznak létre az új egyiptomi alkotmány megfogalmazására - e bizottság tevékenységére az iszlamistáknak vélhetően szintén jelentős befolyása lesz.

A legfelsőbb katonai tanács, amely Mubarak tavaly február 11-i bukását követően ragadta magához a hatalmat, a tervek szerint június vége előtt adja át helyét egy polgári kormányzatnak.