Ausztriában nagy port vert fel a kinevezések ügye, különösen az, hogy Wrabetz az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetéséhez közel állónak tartott és az akkor még az ORF alapítványi tanácsában az SPÖ-s delegáltak csoportját vezető Nikolaus Pelinkát akarta irodavezetőjévé kinevezni.

Pelinka csütörtökön közleményben jelentette be, hogy visszavonja jelentkezését az ORF-vezérigazgató irodavezetőjének posztjára az őt ért támadások miatt. Mint írta: el akarja kerülni, hogy "személye olyasminek a jelképe legyen, ami nem felel meg személyes értékrendjének"." A másik, újonnan létrehozandó posztra a másik osztrák kormánypárthoz, az Osztrák Néppárthoz közel álló személyt tartottak esélyesnek.

Az elmúlt hetekben az ORF szerkesztői tanácsa és televíziós újságírók több felhívást is közzétettek, amelyben a tervezett kinevezések visszavonását követelték. Egy tiltakozó videót is készítettek. Szakmai ellenvetések mellett hangsúlyozták egyebek mellett azt, hogy az ORF politikai függetlenségét az osztrák alkotmány is előírja. "Nem hagyjuk, hogy ezt pártpolitikai óhajok, vagy az ORF vezetésének ezek teljesítésére való nyilvánvaló készsége elvegye" - fogalmaztak egy internetes videoüzenetben.

Az ORF Szerkesztői Tanácsa üdvözölte a csütörtöki bejelentéseket. Szorgalmazták a közszolgálati televízióról szóló törvény módosítását, nézetük szerint ez már "régen esedékes".

Az 1958-ban alapított Osztrák Rádió és Televízió (Österreichischer Rundfunk - ORF) 1974 óta működik közszolgálatiként, 2001 óta alapítványi formában. Függetlenségét törvény rögzíti. 2001 óta egy 35 tagú közönségtanács és egy szintén 35 tagú kuratórium működik az ORF mellett. A pártatlanságot a testületek bonyolult összetétele hivatott biztosítani: a parlamenti pártok, a tartományi kormányok és a szövetségi kormány, az egyházak, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek küldöttei és a nézők által választott tagok is helyet kapnak bennük.