A pakisztáni legfelsőbb bíróság vádat emelt hétfőn Juszuf Raza Giláni miniszterelnök ellen, amiért nem volt hajlandó újraindítani az Aszif Ali Zardari államfő elleni korrupciós eljárásokat. A politikust bírói intézkedéssel szembeni engedetlenséggel vádolják, de Giláni a hétfői tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét. A helyi televíziós csatornák rendkívüli híradásban számoltak be a fejleményről. 

A kormányfőt és az államfőt érintő hatósági eljárásnak szövevényes politikai és jogi háttere van. 2007-ben Pervez Musarraf akkori elnök titkos szövetséget kötött Benazir Bhutto volt miniszterelnökkel, az ellenzék emigrációból akkor hazatért vezetőjével a hatalom jövőbeli megosztásáról. Ennek érdekében rendelt el több mint nyolcezer emberre - köztük Bhutto asszonyra és férjére, Zardarira - kiterjedő amnesztiát, mentesítést minden korrupciós vád és eljárás alól. 

Benazir Bhuttót nem sokkal később, 2007. december 27-én meggyilkolták, s miután pártja nagyarányú győzelmet aratott a 2008. februári törvényhozási választásokon, özvegyét, Zardarit választotta meg az új parlament az ország államfőjévé. 2009 végén azonban a legfelsőbb bíróság törölte Musarraf amnesztiarendeletét, és utasította a kormányt, hogy újíttassa fel a korrupciós pereket számos politikai személyiség, köztük Zardari ellen, akit közpénzek elsikkasztásával, svájci bankszámlákra való kimenekítésével vádolták. 

Giláni azonban nem volt hajlandó kérni a svájci hatóságoktól a vizsgálat újraindítását, arra hivatkozva, hogy Zardari államfőként jogi mentességet élvez. Ha kormányfőt bűnösnek találják, távoznia kell tisztségéből, és akár fél év szabadságvesztésre is számíthat, ami könnyen politikai zűrzavarhoz vezethet az ázsiai országban. 

Közvélemény-kutatások szerint a pakisztániak a korrupciót tartják az egyik legsúlyosabb problémának az országban. Iszlámábádi lapok és politikai elemzők zöme ezért is ért egyet a legfelsőbb bíróság intézkedéseivel, amelyekre szerintük feltétlenül szükség van a jogállam és az elszámolhatóság megteremtéséhez Pakisztánban. Mások viszont úgy vélik, hogy mindez árt a demokráciának, és a nagyhatalmú hadsereget erősíti, amely 1947 óta három államcsínyt hajtott végre.