A fővároson, Kabulon kívül Dzsalálábádban és Parvan tartományban több ezren vonultak utcára, a pakisztáni Karacsiban pedig rokonszenvtüntetésre gyűltek össze az emberek. Az afgán fővárosban két helyszínen, a parlament mellett és az amerikai katonák támaszpontja közelében, mintegy ötszázan tüntettek. A megmozdulás résztvevői halált kiáltottak az Egyesült Államokra és Hamid Karzai afgán elnökre, köveket hajigáltak a rendőrökre, akik először levegőbe leadott lövésekkel próbálták megfékezni a dühödt tömeget, majd később a tüntetők közé lőttek. Más értesülések szerint nyugati biztonsági vállalatoknak dolgozó fegyveresek nyitottak tüzet a tiltakozókra a kabuli amerikai katonai tábor környékén. A belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Néhányan az afganisztáni tálibok vezetőjét, Omar mollát éltető jelszavakat skandáltak. A kinti forró hangulat az afgán parlamentet sem hagyta hidegen: több képviselő kiáltott halált Amerikára. A kabuli amerikai nagykövetséget lezárták, a diplomaták nem hagyhatják el a képviselet területét. Emellett az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek alkalmazottai sem járkálhatnak a fővárosban.

A tüntetők tüzet okoztak egy épületegyüttesben, a főváros szigorúan ellenőrzött "zöld zónájában". Az építményben 1500-an laknak, többségük külföldi vállalkozó. Szemtanúk szerint a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban hozzávetőlegesen ezren torlaszolták el a főbb útvonalakat, miközben halált kiáltottak Obama elnökre és a "keresztesekre", illetve azt hangoztatták, hogy nem tűrik el az iszlám szent vallásának meggyalázását.

Hamid Karzai afgán elnök eközben nyugalomra intette honfitársait, valamint arra kérte a tüntetőket és a biztonsági erőket, hogy hagyjanak fel az erőszakkal. Karzai szerint a biztonsági erőknek inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy "óvják a civilek életét és a magántulajdont". John Allen tábornok, az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatok amerikai parancsnoka bocsánatot kért a bagrami támaszponton történtekért, és azok kivizsgálását ígérte. Később Washingtonban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter is elnézést kért azért, hogy a katonák "illetlen módon szabadultak meg" a koránpéldányoktól.

Az incidenssel kapcsolatban egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztségviselő a CNN hírtelevíziónak azt mondta, hogy a szóban forgó koránpéldányokat és más vallási irodalmat azért távolították el a bagrami bázison lévő fogolytábor könyvtárából, mert a rabok egymás közti üzenetváltásokra használták azokat, és szélsőséges bejegyzéseket tartalmaztak. A könyveket a támaszpont szeméthamvasztójában égették el, az elszenesedett maradványokra ott dolgozó afgánok bukkantak rá.

Korábban hasonló indulatokat váltott ki egy floridai lelkész, aki 2011 tavaszán elégette Korán egy példányát. Az eset után három napig tüntetések voltak Afganisztánban, amelyeknek huszonhárman - köztük az ENSZ hét külföldi alkalmazottja - estek áldozatul.

Egy másik esemény sem vet túl jó fényt a külföldi csapatokra: a NATO-erők szerdai helikoptertámadásában kilenc afgán iskolás lány sebesült meg az ország keleti részén. Az ISAF eddig tisztázatlan okból támadta meg a lányok iskoláját Nangarhar tartományban. A nemzetközi haderő alig egy hete ismerte el, hogy egy légitámadásban nyolc afgán gyereket öltek meg a hónap elején a közép-ázsiai ország keleti Kapisza tartományában.

Az ISAF a tervek szerint 2014 végéig kivonul Afganisztánból. Az utóbbi napok eseményei a szélsőségesek malmára hajtják a vizet. A tálibok most sem haboztak kihasználni a kínálkozó alkalmat, és támogatásukról biztosították a koránégetés miatt tüntetőket, valamint felszólítottak minden "nemzeti érzületű afgán muszlimot", hogy lehetőség szerint csapjon le a külföldi katonákra.