Miután az euróövezet nemrég jóváhagyta a második, 130 milliárd eurós finanszírozást Görögország számára, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank szakértői a legutóbbi görög jelentésükben úgy vélték, hogy az eddigi támogatásoktól Görögország még nem feltétlenül lesz képes visszatérni a tőkepiacra önálló finanszírozásért. Ezért a 2015-2020-as időszakra várhatóan további, 50 milliárdos hitelkeretet kell kidolgozni a számára - így summázta saját értesülése alapján a Der Spiegel német hírmagazin vasárnap a "trojka" beszámolóját.

A német hírmagazin honlapján hozzátették, hogy a jelentés végső változatából kihagyták ezt az előrejelzést, méghozzá a német kormány nyomására.

A múlt héten jóváhagyott mentőprogramot 107 milliárd eurós adósságkönnyítés is kíséri - mint feltétel - Görögország számára: ebben a részvételt a görög állampapírok jelentős részét jegyző magán kereskedelmi bankoktól várják, úgy, hogy a görög tartozást a bankok új kötvényekre válthatják, amelyeknek a névértéke az eredetieknek átlagosan a 46,5 százaléka lesz, és a kamatuk is kisebb lesz az eddiginél.

Az EU statisztikai hivatalának utolsó adata szerint Görögország kormányzati adóssága 347,2 milliárd euró volt tavaly a harmadik negyedév végén, ez a GDP 159,1 százalékának felelt meg. Az adósságból mintegy 200 milliárddal magán hitelezőknek tartozik Görögország.

A második mentőcsomag megszavazása előtt már a Financial Times is írt egy esetleges harmadik mentőcsomagról. A londoni gazdasági napilap megszerzett egy tízoldalas adósságfenntarthatósági elemzést, amely szerint a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy Görögország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből.