A biztosok döntése értelmében levelet küldött az Európai Bizottság (EB) a magyar kormánynak, méghozzá a legkiemeltebb témában, az MNB függetlensége kapcsán. A levélben az eddigi vállalások mellett további részletek tisztázására szólítja fel Brüsszel az Orbán-kormányt.

Az EB továbbra is fenntartja aggályait az igazságügy függetlenségéről és az önálló adatvédelmi ombudsman hivatalának felszámolásáról. A Bizottság közleménye külön felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen ígéretet rá, hogy a jövőben nem tesz közzé rendszeresen hivatalos az MNB monetáris döntéseit kritizáló sajtóközleményeket. Emellett arra kérik az Orbán-kormányt, hogy a jövőben az európai jogot érintő monetáris politikai döntésekről, előre, időben és kellő konzultációs időt hagyva tájékoztassa az EB-t és az Európai Központi Bankot és tegyen így a készülő MNB-törvény módosításával kapcsolatban is.

Brüsszel a következő szintre viszi az eljárást és érvekkel alátámasztott véleményt küld a kormánynak a bírák kötelező korai nyugdíjazása és az adatvédelmi biztos ügyében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két ügy hamarosan bíróság elé kerülhet. Emellett az MNB és az igazságügy függetlensége ügyében is levelet küldenek, amelyben további részletek tisztázására szólítják fel Budapestet.

Orbán Viktor a brüsszeli EU csúcson

AP / Frank Augstein

"Magyarország válaszolt az EB néhány fenntartására, de továbbra is fenntartja számos komoly aggodalmát a lehetséges EU-s jogsértések kapcsán" - jelentette ki szerdán Viviane Reding igazságügyi uniós biztos. A biztos hangsúlyozta, a 274 bírót és ügyészt, vagyis a magyar bírói kar tizedét érintő korai nyugdíjazás és az adatvédelmi ombudsman ügyében gyors cselekvést várnak a kormánytól az EB aggályainak tisztázásához. Az igazságügy függetlenségét illetően bizottsági források szerint a legaggasztóbb - hasonlóan az ET VB a Népszabadság által megszellőztetett tervezete szerint - a bírók és az ügyek OBH általi mozgatása.

Bizottsági források szerint a Velencei Bizottság hazánnkal kapcsolatos véleményét szorosan figyelemmel kíséri az unió végrehajtó testülete és igyekszik minél nagyobb részét tekintetbe venni a magyar kormánnyal zajló tárgyalásai során.

Magyarországnak egy hónapja lesz a most elküldött levélre válaszolni. Most az a legfontosabb, hogy a kormány gondoskodjon arról, hogy a februári válaszukban összefoglalt jogszabály-módosítási vállalásokat véghezvigye és folytassa a tárgyalásokat a további szükséges módosításokról - közölte a szerdai sajtótájékoztatón Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő. Hozzátette: jelentős előrelépés történt, de továbbra is vannak aggályra okot adó részletek, amelyek a magyar és az uniós jog ütközését mutatják.

Arra kérdésre, hogy a mai döntés mit jelent az IMF-tárgyalások elindítására nézve, a szóvivő elmondta: egyértelmű, hogy az EB feltételei nem teljesültek egyelőre, annak ellenére sem, hogy Brüsszel nem fogalmazott meg érvekkel alátámasztott véleményt. (Az EB egy köztes lépésről döntött, amely további kérdezősködést és egyeztetéseket jelent.)

Viviane Reding

AP

Az Európai Bizottság január 18-án tette közzé kifogásait az adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban. A testület ebben a két kérdésben, továbbá a decemberben elfogadott jegybanktörvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és február 17-ig adott időt a kormánynak, hogy válaszoljon a kifogásokra, illetve dolgozzon ki olyan megoldási javaslatokat, amelyekkel megnyugtatóan le lehet zárni az eljárást.

A magyar kormány az EB által meghatározott időpontban elküldte a válaszait a brüsszeli testületnek. Az eddig kiszivárgott információk szerint több törvény módosítására is ígéretet tett, más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat.

Sajtóértesülések szerint egyes biztosok már a múlt heti EB-ülésen szerették volna közzétenni válaszukat a magyar kormánynak, némely válaszok lassabb megszületése és a múlt heti EU-csúcs nyomán azonban végül az e heti nyilvánosságra hozatal mellett döntöttek.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a köztévé hétfő reggeli műsorában arról beszélt, hogy lehetnek olyan vitás ügyek, ahol nem jut megegyezésre Budapest és Brüsszel.

Markus Ferber, a német CSU európai parlamenti csoportjának elnöke üdvözölte, hogy a bizottság fokozta a nyomást Magyarországra, amelynek szerinte volt elég ideje az érintett változtatásokat meghozni. Ha egy uniós tagállam nem lép a bizottság aggodalmaival kapcsolatban, akkor tisztában kell lennie annak következményeivel - olvasható a képviselő rövid közleményében.