A "jogi szempontból láthatatlan emberek" nagy része roma származású, de vannak közöttük olyanok is, akik a délszláv háborúban földönfutókká váltak, nincsenek személyi okmányaik, így jogaikat sem tudják érvényesíteni – ezt írják abban a jelentésben, amelyet Sasa Jankovic ombudsman ismertetett kedden a szerb képviselőházban rendezett tanácskozáson.

A belgrádi Beta hírügynökség beszámolója szerint Slavica Djukic Dejanovic, a szerb parlament elnöke azt mondta, hogy a személyi okmányok nélküliek problémáját a peren kívüli eljárásról szóló törvény módosításával kell rendezni. Ivica Dacic szerb belügyminiszter bejelentette, hogy a belügyminisztérium konkrét intézkedéseket tesz azért, hogy az érintettek "minél gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyan személyi dokumentumokhoz juthassanak".

A "jogilag láthatatlan emberek" problémája nem új keletű Szerbiában. Tavaly a belgrádi Slobodan Jovanovic többnapos éhségsztrájkba kezdett, mert három évig hiába próbálkozott személyi igazolványhoz jutni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy "nincs állandó lakóhelye", nincs lakcíme.

Februárban a szerbiai média arról számolt be, "Szerbia személyazonosító kártyákat készül kiadni a dokumentumokkal nem rendelkező polgároknak, hogy igazolni tudják állampolgárságukat, és jogot formálhassanak a szavazáson való részvételre, az alapfokú egészségügyi ellátásra, az oktatásra és munkaviszony létesítésére". Akkor Sasa Jankovic ombudsman közölte: "Ezek a személyek Szerbia polgáraiként vannak nyilvántartva, de állandó lakcím nélkül nem kaphatnak személyi igazolványt".

Sok ember olyan "településen" él, amely hatóságilag nincs is nyilvántartva, és sok gyerek nem kórházban jön a világra.

A "jogilag láthatatlan személyek" gyakran válnak emberkereskedők áldozataivá, sokszor bántalmazzák őket, és arra is van példa, hogy szervkereskedők hálójába kerülnek. Orhan Dragas, a belgrádi nemzetközi biztonsági intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy "a személyi dokumentumokkal nem rendelkező bűnelkövető kilétének felderítése is megoldhatatlan akadályok elé állíthatja a hatóságokat". Más szóval az ilyen személyek az állam és a társadalom biztonságára nézve is veszélyt jelentenek.

Vincente Deger, az EU belgrádi képviseletének vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy Európában 8 millióra tehető azoknak a száma, akiknek nincsenek személyi dokumentumaik. A problémával tehát nem csak Szerbia kénytelen szembesülni.