Markert szerdán Thornbjorn Jagland ET-főtitkár kíséretében Budapesten járt. Jagland megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel olyan magyar törvényekről, amelyeknek a szakértői véleményezését a magyar kormány kérte. Ezúttal a bíróságról és a bírákról szóló, valamint az egyházügyi törvénynek a Velencei Bizottság által elkészített értékelése, valamint az ET más szakértői - nem a Velencei Bizottság - által a médiajogszabályokról készített értékelés volt a napirenden.

Markert csütörtökön az Európai Unió tisztviselőivel folytatott megbeszélést Brüsszelben, és ezt megelőzően nyilatkozott újságíróknak. Elmondta, hogy júniusban várhatóan további magyar törvényeket - így például az alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a család- és a kisebbségvédelemről, az információkhoz való hozzáférésről, illetve az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló törvényt véleményezi a Velencei Bizottság.

Közölte azt is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tervek szerint az októberi ülésszakon dönt arról, monitoring eljárást indítson-e az ET Magyarország ellen. Markert tudomása szerint ilyen eljárást a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanács eddig csupán a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított, mégpedig a csatlakozás időpontjával azonos hatállyal.

Arra eszerint még nem volt példa, hogy egy korábban ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoring intézkedést.

A Velencei Bizottság titkára elmondta: a magyar kormány a bírói függetlenséggel kapcsolatos bizottsági észrevételek ismeretében bizonyos törvénymódosítási szándékokról adott tájékoztatást. Ezeket üdvözlendőnek mondta, de megjegyezte, hogy pontos törvénymódosítási szövegtervezet még nem áll rendelkezésükre.

A magyar féltől kapott tájékoztatás alapján azonban az OBH-elnök jogállásával kapcsolatban megállapította: a tervezett változtatások csak csekély mértékben szűkítik a tisztség betöltőjénél összpontosuló jogköröket, és ugyancsak csekély mértékben növelik az illető személy parlament előtti felelősségét.

Eközben érintetlenül hagyják a hosszú - kilenc éves - hivatali időt, fenntartva azt a lehetőséget is, hogy parlamenti egyharmad birtokában meg lehet akadályozni új személy megválasztását. Thomas Markert szerint a Velencei Bizottság úgy véli, helyesebb lenne pluralista testület kezébe adni a most egyetlen személy kezébe helyezett jogköröket, és ebben a testületben nem csupán bíráknak, hanem másoknak - így a civil társadalom képviselőinek is - helyet kellene kapniuk.

A Velencei Bizottság titkára kitért arra is: a jogi szakértői testület szerint az ügyek más bíróságokhoz való áthelyezését célszerű lenne inkább automatizmusokhoz kötni, és nem helyes meghagyni az önkényesség eshetőségét nyitva hagyó diszkrecionális mérlegelési jogot.

Markert közlése szerint azonban a Velencei Bizottság tevékenysége a most véleményezett magyar törvények vonatkozásában elvben befejeződött, hiszen a testület csak felkérésre foglalkozik ügyekkel. Az, hogy a magyar kormány által végrehajtandó módosításokról mi lesz majd a véleménye a testületnek, csak akkor merülhet fel, ha e tekintetben újabb felkérés érkezik a Velencei Bizottsághoz - mondta a titkár.