A politikus szerdai nyilatkozatában magánéleti okkal indokolta döntését. Elmondta: beteg férje ápolása és a politikusi hivatás gyakorlása nem fér össze, mert mindkét feladat teljes embert kíván, félmunkát pedig nem akar végezni, ezért azonnali hatállyal távozik posztjáról. Arról nem nyilatkozott, hogy később visszatér-e a politikába.

Az alapszabály szerint a Baloldalt társelnöki rendszerben vezetik. A gyakorlat szerint az egyik társelnök nő, a másik férfi, és az egyik a keleti országrészt - a volt NDK területét - képviseli, a másik pedig a nyugati tartományokat. A már korábban kialakított menetrend szerint tisztújító kongresszust június elején tartanak. Az egyik új társelnök megfigyelők szerint a keletnémet származású Sahra Wagenknecht, a másik jelenlegi társelnök, Klaus Ernst utódja pedig Dietmar Bartsch lehet.

A keletnémet származású Lötzsch egy súlyos válsággal küzdő párt éléről távozott. A volt keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult parlamenti párt - amelynek 76 fős frakciója van a 620 tagú Bundestagban - a választói támogatottságot és taglétszámot tekintve is hanyatlásnak indult. A legutóbbi tartományi választáson, Saar-vidéken márciusban 16,1 százalékot szereztek, ami csaknem egyharmados - 31,7 százalékos - visszaesést jelent az előző, 2009-ben tartott választáson elért 21,3 százalékhoz képest.

A taglétszám az idén 70 ezer fő alá csökkent, holott a 2009-es országos parlamenti választás idején még 78 ezer tagja volt a Baloldalnak. A visszaesés nem csupán a tagság elöregedésének tulajdonítható, - ez inkább a volt NDK területén működő alapszervezetekre jellemző -, hanem annak is, hogy sokan kiléptek a nyugati tartományokban működő alapszervezetekből, a párt taglétszáma így csak az utóbbi 12 hónapban 500-zal csökkent.

Elemzők szerint a válság részben a Lötzsch és Ernst által követett irányvonal következménye. Nem volt kedvező fogadtatása például Lötzsch 2011 elején közölt dolgozatának, amelyben a kommunizmus építésének jelenkori lehetőségeiről fejtette ki nézeteit, és országszerte megbotránkozást okozott, amikor tavaly augusztusban, a berlini fal építésének évfordulóján egy tanácskozáson arról értekezett, hogy a fal a második világháború, illtetve a néhai Szovjetunió elleni német támadás következménye volt.

Az utóbbi hetekben tovább rontotta a Baloldal helyzetét, hogy Gregor Gysiről, a párt egyik legnépszerűbb politikusáról előkerültek dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy együttműködött a Stasival, az egykori keletnémet állambiztonsági hatósággal, és ezt a látszatot egyelőre nem tudta meggyőző módon eloszlatni.