A szlovén érvelés szerint a fokhagymával és feketeborssal ízesített, disznóhúsból készült sült kolbász az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához, ma Szlovéniához tartozó Krajna régióból származik és a szlovén kulturális örökséghez tartozik.

Az Ausztriában Krainerwurst néven ismert finomság azonban Ausztria déli-keleti felében is rendkívül elterjedt. Különösen igaz ez a sajtos változatra, a Käsekrainerre, amely szinte minden bécsi kolbászos stand kínálatában megtalálható.

Az osztrák álláspont szerint a Krainer ugyanúgy részét képezi az osztrák kulináris hagyományoknak, emellett a kereskedők és árusok gazdasági érdekeit is sértené, ha le kellene mondaniuk a név használatáról.

"A kolbászárusok Bécs egyik turisztikai ismertetőjegyét jelentik, és a kínálatukból a Käsekrainer nem hiányozhat" - hangoztatja a bécsi gazdasági kamara. Bécs ugyanúgy elképzelhetetlen Käsekrainer nélkül, mint bécsi szelet nélkül - állítják. A vitában Nikolaus Berlakovich környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter is megszólalt. "Nem hagyjuk, hogy bárki is elvegye tőlünk a Krainert" - jelentette ki.

A minisztérium és a kamara az osztrák védjegy-hivatallal közösen ellenvetéssel akar élni az Európai Bizottságnál a szlovén igények ellen. Ehhez fél év áll a rendelkezésükre. Ha a két ország nem tud megegyezni egymással, akkor a bizottságnak kell döntenie.