szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem tudott profitálni a toulouse-i gyilkosságokból a francia szélsőjobboldal, amely jó ideje már nem az antiszemitizmusból, hanem az iszlámellenességből próbál politikai hasznot húzni – többek között ezt állítja Catherine Fieschi, a brit Counterpoint think-thank igazgatója, akivel az összeesküvés-elméletekről beszélgettünk.

hvg.hu: Mennyire játszanak szerepet az összeesküvés-elméletek a most folyó franciaországi elnökválasztási kampányban?

Catherine Fieschi: Elsődleges szerepet semmiképpen sem játszanak, de néhány szál azért előbukkant így is. A baloldal demagóg jelöltje, Jean Luc Mélenchon például előszeretettel állítja be úgy, mintha az Egyesült Államok az erős Európa és az erős rivális valuta ellen dolgozna. Noha ő leállt a rövidebb összeesküvés-elméleteknél, „enyhén populista” értekezéseiben Franciaország és a Köztársaság ellenségeit ugyanúgy kezeli, mint ahogy ezekben az elméletekben tapasztalható. A populizmusban tobzódó Marine Le Pen pedig nyíltan hangoztatja azt a felfogást, hogy az értelmiség és a liberális elit örökké a hétköznapi emberek ellen esküszik össze.

hvg.hu: A Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Front volt az a politikai erő, amely a politikai antiszemitizmusra épített Franciaországban. De Marine Le Pen - akárcsak a legtöbb nyugat-európai szélsőjobboldali - irányt váltott: most már inkább Izrael-párti, s a muszlim bevándorlókra tekint ellenségként. Mennyire „őszinte” ez a fordulat?

CF: Bár Marine Le Pen már nem tekint célpontként a zsidókra, az a szerep, amit korábban a párt a retorikájában a zsidókra osztott, most az „iszlamistáknak” és a „radikális muszlimoknak” jut. Sőt, Marine Le Pen most már kifejezetten filoszemitának tekinthető. Ugyanakkor az Nemzeti Frontnak van egy kísérlete arra, hogy a „rassz” helyett a „kultúrát” támadja, de ez a taktika nem annyira válik be, a toulouse-i tragédiát sem tudták meglovagolni. A Nemzeti Front opportunista, populista párt, bármit felkap, amivel úgy érzi, hogy szavazatokat, támogatást szerezhet. Világos, hogy ráébredtek arra: a fiatalabb generációt nem tudják az antiszemitizmussal megfogni, úgyhogy azt egy ideje félretették. De elő fogják szedni a polcról, ha szükségük lesz rá, netán úgy érzik majd, hogy megint „működik”. Számukra ez sokkal inkább politikai eszköz, mint aktuális ideológiai pozíció.

hvg.hu: A toulouse-i gyilkosságok milyen hatással voltak a különféle etnikumok közötti kapcsolatokra?

CF: Sokak szerint szándékosan húzta az időt a gyilkos házának ostromával a rendőrség, mert így akarta magát a helyszínen tartózkodó Sarkozy erősnek feltüntetni. Ez volt az első összeesküvés-elmélet az eset kapcsán. Másrészt érdekes, hogy a gyilkosságok nem váltottak ki heves muszlimellenességet Franciaországban, tehát ebből az egészből nem tudott profitálni Marine Le Pen pártja.

hvg.hu: Léteznek Franciaországban a norvég tömeggyilkos, Breivik által hangoztatott összeesküvés-elmélethez hasonló teóriák? A norvég mészáros meggyőződése, hogy a politikai korrektség védelmezői és a „kulturális marxisták” szándékosan iszlamizálni akarják Európát.

CF: Franciaországban a retorika egy kicsit más. Az emberek hivatkoznak ugyan a „politikai korrektségre”, de ezzel inkább az Egyesült Államokat gúnyolják. Az Egyesült Államokat úgy festik le, mint amely homogenizálni, „fertőtleníteni” akarja a világot. Az USA úgynevezett „puritanizmusát” gyanúval és haraggal figyelik. Olyan helyként tekintenek rá, ahol a „politikai korrektség” nem hagy teret a spontaneitásnak, a szabad gondolkodásnak. A DSK-botrány idején is nagyon sok francia érezte úgy, hogy az Egyesült Államok a „politikai korrektség hisztériájában” égett.

Catherine Fieschi
Flickr / liftconferencephotos

hvg.hu: Kívülről nézve úgy tűnik, Franciaországban komoly „hagyományuk” van az antiszemita összeesküvés-elméleteknek; a legismertebb ezek közül a Dreyfus-ügy. Vannak olyan fórumok vagy politikai erők, amelyek továbbra is ezeket a teóriákat visszhangozzák?

CF: A Dreyfus-ügy fontos fordulópont volt Franciaországban. Egy olyan „értelmiség” felemelkedését jelezte, amely nagyon erősen állást foglalt közpolitikai ügyekben, noha ez a réteg közvetlenül nem a politikához, inkább a művészetekhez és az irodalomhoz kapcsolódott. Zola J’accuse (Vádolom) című, a L’Aurore újságban megjelent, Dreyfust védelmező nyílt levele - amelyben szót emelt a hamis vádak ellen, amit a zsidó katonatiszt ellen szőttek - egy hosszú hagyomány kezdetét jelentette Franciaországban. Ez azért fontos, mert azzal, hogy értelmiségiként egy zsidó katonatisztet védelmébe vett és explicite leleplezte a hadsereg és az állam antiszemitizmusát, Zola hozzájárult ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább erősödjön. Akárcsak az a vád, hogy a francia zsidók és az értelmiségiek mind részesei egy Franciaország elleni összeesküvésnek. Másképpen fogalmazva: a Dreyfus-ügy megadta a paramétereket a jövő összeesküvés-elméleteihez. Ma is a sajtót, a zsidókat és az értelmiséget sorolják az összeesküvők közé azok, akik ezekben a teóriákban hisznek. Dominique-Strauss Kahn botrányát is azonnal az antiszemitizmus lencséjén keresztül interpretálták – például úgy, hogy egyesek azt gondolták: itt valójában egy zsidó értelmiségi francia kormány általi meghurcolásáról van szó.

hvg.hu: Lehet-e történelmi okokra visszavezetni azt, hogy miért ilyen fontosak ezek a teóriák Franciaországban?

CF: Összeesküvés-elméleteket valamennyi politikai rendszerben találunk, azok ugyanis a rendszer részei. Ám a francia forradalmat körülölelő mítoszok, a szabadkőművesek, az illuminátusok, a katolikus egyház és a pápa szerepe mind-mind remek táptalaj a mítoszok születéséhez. Mindezek táplálták az összeesküvés-elméleteket mindkét oldalon, azaz a forradalmi és az ellenforradalmi erőknél is. Mégis a Dreyfus-ügy a modern francia összeesküvés-elméletek kezdetét jelezte. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Franciaországban ismert összeesküvés-elméletekben gyakran nemcsak a zsidók, a média és a szabadkőművesek játsszák a főszerepet, hanem az Egyesült Államok is. Először is az Izraellel való kapcsolata miatt, másrészt az USA liberális kapitalizmusa miatt sokszor agresszív imperialistaként jelenik meg, amely globalizál, szemben Franciaországgal, amelyik meg akarja őrizni a nemzeti értékeket és az állam szerepét. A szeptember 11-ei merénylet is rengeteg teóriát termelt ki Franciaországban, amely szerint a terrortámadást a zsidók és Amerika tervelte ki.

(Az interjú szervezésében a Political Capital Institute [a Counterpoint UK szakmai partnere] segített. A Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Franciaországra és Norvégiára kiterjedő közös radikalizmus- és összeesküvés-elméletkutató programot az Open Society Foundations, a Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance and Research, illetve az International Visegrad Fund támogatja.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Szmolenszki tragédia: "polgárháború lesz az összeesküvés-elméletekből"

"Polgárháborúhoz" vezethet Lengyelországban annak a nézetnek a terjedése, amely szerint 2010 áprilisában merényletet követtek el egy lengyel kormánygép ellen az oroszországi Szmolenszk környékén - mondta Roman Giertych egykori lengyel miniszterelnök-helyettes, volt oktatási miniszter a TVN24 nevű csatornának adott interjújában.

László Éva Lilla Kult

Apró titkok a legnagyobb összeesküvéselmélet-gyártóról, Umberto Ecóról

Milliók olvassák és szeretik az olaszok - szó szerint - nagy emberét, Umberto Ecót, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Az író, szemiotikus legújabb regénye, A prágai temető a tervek szerint a tavaszi könyvfesztivál idején jelenik meg magyarul. A fordító, Barna Imre jó pár érdekességet elárult Ecóról.