Bár a köztársasági parlamenti választásokon a nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) jutott a legtöbb parlamenti helyhez, várhatóan ismét az eddig kormányzó Demokrata Párt (DS) és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) által vezetett koalíció alakíthat kormányt. Vladimir Goati politológus, a Transparency Serbia igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: valószínűtlen, hogy a harmadik helyre befutott szocialista párt a DS-t kivéve bárkivel szövetségre lépne. A szerdán megszületett döntés, mely szerint a szocialisták is Boris Tadić jelenlegi, demokrata párti elnököt támogatják az államfőválasztás második fordulóján, gesztusértékű és azt jelzi: a párt "lojális marad a koalíciós partnerhez."

A hétfőn lezajlott köztársasági parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Szerb Radikális Pártból kivált SNS a szavazatok 24,1 százalékát szerezte meg. Kicsivel mögötte végzett az eddigi kormánykoalíciót uraló, Boris Tadić volt köztársasági elnök vezette Demokrata Párt. Meglepetést okozott a harmadik helyen álló szocialisták 14,4 százalékos eredménye, akik csaknem megduplázták szavazataik számát az előző voksoláshoz képest. Negyedik és ötödik helyen végzett a nacionalista, az uniós csatlakozást elutasító Szerbiai Demokrata Párt illetve a Liberális Demokrata Párt (LDP), őket követi Mlađan Dinkić volt pénzügyminiszter pártja, az Egyesült Szerbiai Régiók (URS). A magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) állított országos listát, nemzetiségi pártként a szerb törvények értelmében 1,75 százalékos eredménye ellenére öt parlamenti helyhez jutott, míg a Mindannyian Együtt nevű kisebbségi koalíció, amelynek tagja két magyar párt is, egy taggal képviseltetheti magát.

Idén nem került be a parlamentbe korábbi választásokon bőven 20 százalék felett teljesítő nacionalista Szerb Radikális Párt. A 2008-as választásokat követően a párt vezetőinek nagy része kilépett és megalapított a hétfőn legnagyobb frakciót alakító SNS-t. A Radikális Pártban (amelynek elnöke, A párt elnöke, Vojislav Šešelj ellen 2003 óta eljárás folyik háborús bűnök gyanúja miatt) maradtak között a szerbiai elemzők szerint már nem volt olyan politikus, aki kellő karizmával megtarthatta volna a párt szavazóit a jobboldali formációval szemben.

Vezet a lemondott elnök

Az eddigi köztársasági elnök, egyben a Demokrata Párt vezetője, Boris Tadić lemondása miatt idén a parlamenti választásokkal egy időben tartják az államfőválasztást. A népszerű Tadić a választások előtt jelentette be, hogy lemond posztjáról, de egyből újraindul érte, hogy újraválasztási kampányával segítse pártját. Tadić a szavazatok 25,33 százalékát szerezte meg, míg Tomislav Nikolic, az SNS elnöke és államfőjelöltje a második helyre került 24,99 százalékkal, így az elnökválasztás csak a második fordulóban, kettejük között fog eldőlni. Goati szerint Tadić győzelme „nem lehet kérdéses”.

Az elnök csupán a Koszovóban nem tudta maga mögé utasítani riválisait: itt Nikolic áll az élen a szavazatok 21,09 százalékával, őt követi Vojislav Koštunica volt jobboldali kormányfő százalékkal és Ivica Dačić jelenlegi szocialista belügyminiszter, a jelenlegi elnök pedig csak a negyedik legnépszerűbb jelölt 18,97 százalékkal. A parlamenti választásokon ezzel szemben az SPS vezette koalíció tört az élre 20,43 százalékkal, őket követi Koštunica pártja 19,9 százalékkal, az SNS 19,79 százalékkal, a Demokrata Párt listája pedig csak 17,41 százalékot kapott.

Az utolsó hónapokban jöttek fel a demokraták

Egy évvel ezelőtt az elemzők még biztosra vették a Mirko Cvetković miniszterelnök vezette kormány bukását, februárban még úgy tűnt, az SNS egyedül is képes lesz megszerezni a szavazatok legalább ötven százalékát, amivel egyedül is kormányt alakíthatott volna. Tavaly februárban 55 ezer ember tüntetett Belgrádban a parlament előtt előrehozott választásokat követelve.

Koszovó a kampány egyik fontos témája volt

AP

Goati szerint az ellenzék gyenge szerepléséhez hozzájárult, hogy az SNS egyszerre akarta megszólítani a régi, nacionalista tábort és a modern, európa-párti jobboldali szavazókat, de mindkét táborból támogatókat vesztett. Mások szerint súlyos gondokat okozott a pártnak Tomislav Nikolić sikertelen éhségsztrájkja az előrehozott választásokért, amely sokak szemében komolytalanná tette a pártot. Növelte a kormánypártok esélyeit Boris Tadić köztársasági elnök lemondása is: Szerbiában az elnököt közvetlenül választják öt évenként, és bár Tadićnak még egy évig tartott volna a mandátuma, inkább idő előtt lemondott, hogy segítse a pártját a parlamenti választásokon. Az elnök személye ugyanis jóval népszerűbb pártjánál, így a köztársasági választással együtt zajló elnökválasztási kampány hozott néhány százalékot a DS-nek.

Hogyan tovább?

A választási eredményekből sok sajtótermék arra következtetett: a szocialista párt kerülhet most a királycsináló szerepébe, a mellé fog állni, aki a legtöbbet ígéri nekik. Goati szerint viszont kevés az esélye, hogy a jobboldali SNS-t támogassák. Rámutatott: a szocialista pártban 2003 körül történt meg a váltás, amely során elszakadtak a Milosevics által vezetett elődjeik nacionalista programjától, azóta a jobboldallal kibékíthetetlen az ellentétük. Nem valószínű az sem, hogy a miniszterelnököt a szocialisták adnák az új kormánynak: a jó eredmény ellenére nincsenek meg azok a tartalékaik, amelyekkel kiharcolhatnának egy ilyen fontos pozíciót. Ráadásul a választásokon induló szocialista mozgalom nem egységes: valójában egy három párt által alkotott koalícióról beszélhetünk, amelyek közül a legnagyobb, az SPS körülbelül a szavazatok felét hozhatta. – mondta Goati.

Egy esetleges SNS-SPS koalíció ráadásul önmagában sem érné el a kormányalakításhoz szükséges ötven százalékot, így szükségük lenne egy harmadik szövetségesre. A parlamenti pártok közül azonban jelenleg csak egy pártról elképzelhető, hogy hajlandó lenne együttműködni a jobboldallal. Vojislav Koštunica Szerbiai Demokrata Pártja azonban nyíltan EU-ellenes, és nem valószínű, hogy a konszolidálódó SNS vállalná-e a várható konfrontációt Brüsszellel, ahogy az sem biztos, hogy Koštunica elfogadná-e az SNS-SPS koalíció szövetségét.

Ezzel szemben a Demokrata Párt a szocialisták mellett több potenciális szövetséges közül válogathat. Goati szerint valószínűleg a liberális LDP lép majd be a koalícióba, bár az ő viszonyuk a szocialistákkal nem felhőtlen, hiszen az utóbbiak jóval radikálisabb álláspontot képviselnek Koszovó kérdésében. A DS-szel viszont gyakorlatilag ugyanazt az irányvonalat képviselik, hiszen az LDP eredetileg pont a Demokrata Pártból vált ki. Elképzelhető a pragmatikus-technokrata URS bevonása is az LDP helyett, ám velük meg a DS viszonya problematikus.

Goati szerint a választások semmiben sem befolyásolják majd Szerbia külpolitikáját. Az SNS a Szerb Radikális Pártból való kiválása óta lemondott a nagyszerb álmokról és az EU-ellenességről. Azonban Koszovó függetlenségével kapcsolatban még az LDP és a Demokrata Párt is hasonló álláspontot képvisel, vagyis jog szerint Szerbia részének tekintik az államot. Goati elmondta: jelenleg rendkívül népszerűtlen Szerbiában az a gondolat, hogy Koszovót „veszni hagyják”. A választásokon csak egy párt vállalta fel, hogy elismerik Koszovó függetlenségét, nem is jutottak be a parlamentbe. Az egységet mutatja, hogy még Szerbia alkotmányának preambulumában is szerepel, hogy Koszovó szerb tartomány.

A magyarok fele szerb pártra szavaz

Az országos választásokkal egyszerre tartották a vajdasági tartományi parlamenti választásokat. Itt a tartomány jelenlegi demokrata elnökének listája, a Válaszd a jobb Vajdaságot a szavazatok 21,32 százalékát kapta, mögötte végzett a Haladó Párt vezette koalíció 18,35 százalékkal. Mögöttük végeztek a szocialisták 11,31 százalékkal és a VMSZ 10,29 százalékkal, és az országos választásoktól eltérően a Vajdaságban bejutottak a parlamentbe a Szerb Radikális Párt képviselői 6,17 szzáalékos eredménnyel.

„Bár nem bocsátkozhatunk jóslatokba, valószínű, hogy a kisebbségek helyzete nem fog változni a választások miatt.” – mondta Goati. A politológus szerint az országgyűlésben nagyjából számarányuknak megfelelően képviseltetik magukat a kisebbségek, politikailag viszont megosztottak. Az országban összesen nyolcvannyolc kisebbségi-nemzetiségi párt működik, ebből a népesség négy-öt százalékát kitevő magyarságot  hat párt igyekszik képviselni.

Országos szinten a vezető magyar párt, a VMSZ az előző választásokhoz képest közel ötezerrel kevesebb szavazatot kapott, mégis a radikálisok kiesése miatt egyel több parlamenti székhez jutott. Goati szerint nem feltétlenül szerencsés a kisebbségek szempontjából az a rendszer, mely szerint a pártjaik előnyt élveznek az országos választásokon. Egyrészt ez hozzájárulhat az egységes fellépés hiányának, másrészt a szerb többség kivételezettnek láthatja a nemzetiségeket.

A sovinizmus nem szűnt meg

Bár az SNS igyekezett szakítani elődei szélsőséges politikájával, Goati szerint még éveknek kell eltelnie, mire a fordulat véglegesnek lesz tekinthető. „Ahogy pár év alatt egy vallásról a másikra sem lehet teljesen áttérni, úgy a politikai irányvonalváltáshoz is több idő kell.” ­– fogalmazott.  Szerinte a szocialista pártnak volt ideje megtisztulni a Milosevics-párt maradványaitól és mára nagyjából végére ért egy megújulási folyamatnak.

Goati emlékeztetett rá: az SNS csak négy éve, a 2008-as választásokon elszenvedett vereség után vált ki a Szerb Radikális Pártból, és retorikájában ma is megfigyelhetők az előd ideológiájának elemei, nem is beszélve a személyi összefonódásról. Ráadásul csupán négy éve a radikálisokat közel harminc százalék támogatta a köztársasági választásokon. Goati szerint ezeknek a tömegeknek az igényei követelései könnyen visszaterelheti az SNS-t a régi vágányra.