A washingtoni Pew Research Center közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az olyan nyugati országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, a megkérdezettek több mint 90 százaléka ellenezte, hogy Irán atombombára tehessen szert.

Oroszországban - amely Kínával együtt szintén tagja a Teheránnal tárgyalásban álló, úgynevezett 5+1-es országcsoportnak - még mindig 77 százalék, Kínában viszont már csak 54 százalék adott elutasító választ. Indiában és Pakisztánban, amelyek szintén szert tettek atomfegyverre, az elutasítók aránya ennél is alacsonyabb: 34, illetve 11 százalék.

A térség muzulmán országaiban túlnyomó többségben vannak az iráni törekvéseket kifogásolók. Az ellenzők aránya Jordániában a legmagasabb, 76 százalékkal, míg Törökországban 54, Egyiptomban pedig 66 százalék.

A felmérés eredményét nem sokkal Amano Jukijának, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának teheráni látogatása előtt tették közzé. Amano hétfőn személyesen tárgyal majd az iráni kormány magas rangú tisztségviselőivel az ország vitatott nukleáris programjáról. A Nyugat azt gyanítja, hogy Irán atomfegyver létrehozásán dolgozik, Irán azonban tagadja ezt, és azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés, polgári célokat szolgál.

A nemzetközi felmérésben megkérdezettek véleménye élesebben tér el a Teheránnal szemben alkalmazott gazdasági szankciók és még élesebben egy esetleges Irán elleni katonai csapás megítélésében. A nyugati országokban a megkérdezettek 74-80 százaléka támogatna erőteljesebb gazdasági büntető intézkedéseket. Oroszországban viszont csak 46 százalékuk tartaná ezt jó ötletnek, míg Kínában már alig 38 százalékuk. Bár az amerikaiak 63 százaléka támogatna egy katonai beavatkozást, a briteknek és a franciáknak már csak 51, a németeknek pedig 50 százaléka vélekedik így. Oroszországban a megkérdezettek mindössze 24, Kínában pedig 30 százaléka értett egyet a katonai akció lehetőségével.

A Pew Research Center felmérésében márciusban és áprilisban 21 országban összesen 26.210 embert kérdeztek ki. Az eredmények hibahatára az adott országtól függően 3,2 és 5,2 százalék között változik.